Fotó: Michaela Stock Galerie

Huszonkét művész munkáiból nyílik tematikus tárlat 2020. február 29-én az art quarter budapestben.  A nemzetközi vándorkiállítás a wittgensteini gondolkodás és a kortárs képzőművészet néhány kapcsolódási pontját, az inspiráció sokrétű és több irányú lehetőségeit mutatja be Magyarországon jól ismert és hazánkban először bemutatkozó alkotók munkáin keresztül.

A logika, a nyelv, a képiség és a gondolkodás viszonyrendszerét minden bizonnyal egészen másképpen gondolnánk el a 20. századi bölcselet egyik legnagyobb hatású alakja, Ludwig Wittgenstein nélkül. Wittgenstein – az állandó javító szándék és az életút komoly kitérői miatt is – mindössze egyetlen filozófiai művét jelentette meg, a szó szoros értelmében az első világháború lövészárkaiban íródott fiatalkori opust, a Tractatus Logico-Philosophicust.  Az 1918-ban befejezett Tractatus centenáriuma adta az ötletet a kiállítás kurátorának, Denise Parizeknek, hogy kiállítás formájában mutassa be a wittgensteini gondolkodás és a kortárs képzőművészet néhány kapcsolódási pontját. A Magyarországon jól ismert, valamint itt először bemutatkozó nemzetközi alkotókat felvonultató tárlat tehát többféle értelemben jár a nyomában a szenvedélyes európaiként aposztrofálható Wittgensteinnek, hiszen a bécsi Wittgenstein Házba szervezett első alkalom után az egykori Monarchia néhány kiállítóterét utazta és utazza be. 2019-ben Bulgáriában, Veliko Tarnovóban mutatkozott be nagy sikerrel az ottani helyi alkotókkal kiegészülő anyag. Ez egyfajta tiszteletteljes gesztusként értelmezhető, hiszen a Paul Engelmann és Wittgenstein által az utóbbi nővére, Margarethe Stonborough számára tervezett egyedülálló villaépületben 1975 óta a bécsi Bolgár Kulturális Intézet található. Az utazó kiállítás idei helyszínei az art quarter budapest majd pedig Belgrád, a turné a tervek szerint 2021-ben Temesváron ér véget az európai kulturális fővárosi programok keretében a Muzeul de Artában.

Ludwig Wittgenstein a filozófiának és különösen az úgynevezett katedrafilozófiának olykor radikálisan hátat fordító legendás személyiség is volt, művészetrajongó tudós, aki nagypolgári létét feladva állt például a bizonyos perspektívából a világ végének számító helyen általános iskolai tanítónak, s egyaránt alkalmazta a korabeli pedagógia legprogresszívebb módszereit és mindennek az ellenkezőjeként a nádpálcás nevelést.

A kiállítás nem a wittgensteini filozófia katalógusszerű bemutatására vállalkozik, ilyesmit nem is tehetne komoly szándékkal, és nem pusztán a Wittgenstein írásai által inspirált képzőművészeti irányzatokat, mint például a minimalizmus és konceptualizmus óhajtja számba venni. Hanem ötletek, gondolatok, víziók értelmezéseiként és egyúttal kidolgozásaiként tekint önmagára, egy lépésről-lépésre változó, nyelvek és kultúrák dinamikájában alakuló laza összefüggésrendszerre, amely egyaránt kedvet nyújt a wittgensteini szövegek tanulmányozásához, és megmutatja a kortárs képzőművészet elgondolkodtató és örömöt adó játékterét.

A február 29-i megnyitó egyúttal két performansz bemutatója is, az olasz Laura Rambelli és a román NOIMA csoport előadását láthatják mindazok, akik a szökőnap délutánjának, koraestéjének programjai közül az art quarter budapestet választják. A kiállítás április 19-ig látogatható az aqb Project Space-ben, a kísérőprogramok között március 12-én Mekis Péter előadása, március 22-én múzeumpedagógiai foglalkozás, április 4-én Derek Jarman Wittgenstein című filmjének vetítése, míg április 19-én kurátori tárlatvezetéssel egybekötött finisszázs várja az érdeklődőket.

WITTGENSTEIN
aqb Project Space, 2020. 03. 01 – 2020.04. 19.
Megnyitó: 2020 február 29. 18 óra

Megnyitó performanszok: Laura Rambelli, NOIMA

Kiállító művészek: Zarko Aleksic, Christa Bartesch, Mandarina Brausewetter, Oscar Cueto, Forgács Péter, Maria Grün, Halász Péter Tamás, Ágnes Hamvas & Hubert Hasler, Michael Koch, Yukika Kudo, Kútvölgyi-Szabó Áron, Valentina Lapcheva, Vlado Martek, Svetlana Mircheva, Virgilius Moldovan, Eva-Maria Schartmüller, Robert Reszner, Tóth Márton Emil, Várnai Ágnes, Borjana Ventzislavova, Franz Wassermann

Kurátor: Denise Parizek