Tolvaly Ferenc: Égi zene – Az Angster-orgonák titka

Tolvaly Ferenc alig kezdett el háttéranyagokat gyűjteni A Zsolnay-kód című regényéhez, amikor találkozott Pécs másik nagy családjának, az orgonaépítő Angster dinasztiának a történetével. A kutatásokból végül egy izgalmas, titkokkal átszőtt, valós és fiktív elemeket ötvöző családregény született: az Égi zene

„Pécs 2010-ben került érdeklődésem középpontjába” – írja a szerző. – „Több mint hat évig gyűjtöttem háttéranyagokat a két családregényemhez. Hetekig jártam a várost és próbáltam megfejteni a titkát. Hogyan válhatott bölcsőjévé világhírű dinasztiáknak? Történelme lehet az egyik magyarázat. Az Öt torony városának sikere, múltjából fakadó sokszínűsége, olvasztótégely-hatásának az eredménye. Magyarok, horvátok, svábok, római katolikusok, reformátusok, evangélikusok, izraeliták együttélése teremtette meg azt a környezetet, amiből szárba szökkenhetett az egyedi, alkotó szellemiség és tehetség. Talán ez az, ami a várost naggyá teszi, és ezt igazolják jeles fiai.”

A Zsolnay-kód szerzője ezúttal Pécs másik legendás dinasztiája, az orgonaépítő Angsterek történetét dolgozza fel. Három földi hangra és egy égire.

Angster József, az ükapa (1834–1918) Európa legjobb műhelyeiben tanulta az orgonakészítést. Mesterlevelét Párizsban szerezte a Notre-Dame orgonájának legendás építőjénél. Hazatérve Pécsett telepedett le, műhelyt alapított – a semmiből –, melyben működésének nyolc évtizede alatt körülbelül ezerháromszáz orgona és háromezer-hatszáz harmónium készült: három orgonaépítő generáció munkája. Angster József rövid idő alatt Európa egyik legkeresettebb szakemberévé lett, gyára a Monarchia legjelentősebb üzemévé nőtte ki magát. Az ükapa naplót vezetett. Németül, mert az volt az anyanyelve. Gyermekei biztatására, már öreg korában fordította le magyarra. Az ő hangja az első földi hang. Ennek az anyagnak a felhasználásával írta meg Tolvaly Ferenc a maga naplóverzióját.

Az orgona iránti szeretet egész életemben végigkísért” – írja Angster József visszaemlékezéseinek elején. De nemcsak számára volt ez a szenvedély meghatározó, hanem az őt követő generációk élete is szorosan kötődött a hangszerek királynőjéhez. Az Égi zene vezérfonala ez a nemzedékeket egyesítő, erős érzelmi kötődés, ami az évek során küldetéssé nemesült. Épp ezért a második földi hang Bérczi Zsófiáé, a kései leszármazotté, aki színpadi művel emlékezik meg világhírű felmenőiről.

De a családregény összetett műfaj, különösen, ha a leszármazottak is olvashatják az elkészült művet. Általában az ősökről kialakított kép az utódok emlékeinek mozaikkockáiból kirakott emlékmű. A szerteágazó családon belül évtizedek során létrejött kényes egyensúly hatására a múlt homályából felbukkanó előd mitikussá válhat; elképzelt, összetett lénnyé. Olykor olyan, mint egy kirakós játék véletlenszerűen kialakult látványa, ami alapján több valóság jöhet létre. A családi emlékezet, a napló, a megemlékezések, a családtörténet krónikája, az utódok nyomozása, kutatása, kívülállók véleménye, az író ábrázolása és az olvasóban kialakuló kép is mind egy-egy valóság lehet. Így a harmadik földi hang regénnyé színezi az ükapa történetét. Valóság és fantáziajáték.

Három egymásba fonódó történet, három regiszter. És az égi zene, az égi hang.

„Az orgona hangja életem meghatározó időszakában gyógyír volt honvágytól, bizonytalanságtól szenvedő lelkem gyötrelmeire” – emlékezik vissza az Égi zene utószavában a szerző. – „Amikor kamaszként elhagytam szülőföldemet, Erdélyt, Németországban egy kolostorban találtam menedéket. A megszokott környezet és barátaim elvesztésén sokáig nem tudtam túltenni magamat. Csak akkor csitult lelkem vergődése, és oszlottak szét kínzó gondolataim, amikor a kolostortemplomban az orgonát hallgattam, és a szertartásban elmélyültem. Ezeket az éveket, amelyekre még mindig szeretettel gondolok, soha nem dolgoztam fel magamban. Pedig későbbi életutamat meghatározták. A kolostorban tanultam meg egy cél érdekében tudatosan, kitartóan dolgozni úgy, hogy nem az anyagi javak felhalmozása jelentették a boldogság forrását.”

A gyár- és dinasztiaalapító pedig ezekkel a szavakkal búcsúzik Naplójában: „Orgona nélkül el se tudom képzelni az életemet. Mert hiszen az orgona szeretete végtelen. Ich bin stolz, dass ich Diener Gottes war!”

Idén több évforduló is kötődik az Angster névhez: az Angster orgona- és harmóniumgyár alapításának (1867) 150., Ifj. Angster József (1917–2012) születésének 100, a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra fennállásának 25. évfordulója.

A “lélekirodalomban” otthonosan mozgó Tolvaly Ferenc, a nagysikerű El ​Camino-sorozat szerzője az Égi zené-ben, a Zsolnay-kód című regényéhez hasonlóan, valós és fiktív elemeket ötvözve dolgozza fel az Angster család történetét.

Tolvaly Ferenc Égi zene című kötete szeptember végén jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában.

Hozzászólás

Please enter your comment!
Please enter your name here