A Spectrum Színház, a Maros Művészegyüttes közös produkciója, a Tündöklő Jeromos a kisvárdai, mikházai és gyulai előadások után a főváros két rangos színházában is bemutatkozik. Tamási Áron színművét november 9-én a Nemzeti Színházban, december 21-én a József Attila Színházban mutatják be, a darab rendezője: Török Viola.

Budapesten is bemutatkozik a Spectrum Színház és a Maros Művészegyüttes előadásában a Tündöklő Jeromos. Tamási Áron műve november 9-én a Nemzeti Színház színpadán látható, az ünnepek előtt pedig – december 21-én – a József Attila Színház nézői is megismerhetik. A különleges produkció idén számos szakmai fórumon: a Magyar Színházak XXXI. Kisvárdai Fesztiválján, a mikházai Csűrszínházban, valamint a Gyulai Várszínház Összművészeti Fesztiválján aratott méltán sikert.

Tamási drámája egy erdélyi faluban játszódik, adventi időszakban, amikor « a Fekete felhő,…  ráereszkedik a falura és megzavarja a nyájakat és az emberek jóravaló lelkét, » és nem marad más, csak a remény, hogy « nem veszett el bennünk a … » „A Tündöklő Jeromos egy egész közösség Megváltót váró keserűségét és reményeit, valamint a várakozásra hamis választ adó Jeromos történetét jeleníti meg. Tamási rituális színháza az adventi időszakot idézi: a sötétségből a fény várásának, a régi rosszal való szembesülésnek és lezárásnak, valamint a jobb új év reményének és elhatározásának idejét.

„A Tündöklő Jeromos egy egész közösség Megváltót váró keserűségét és reményeit, valamint a várakozásra hamis választ adó Jeromos történetét jeleníti meg – jellemzi a darabot Török Viola rendező. – Tamási rituális színháza az adventi időszakot idézi: a sötétségből a fény várásának, a régi rosszal való szembesülésnek és lezárásnak, valamint a jobb új év reményének és elhatározásának idejét.”

A művészt, a Spectrum Színház társulatalapítóját már zenészként is a zene színpadi megjelenítése foglalkoztatta, rendezőként is olyan darabokra esik a választása, melyeknek erőteljes költői világát a zene szervesen egészíti ki. Mivel nézete szerint Tamási Áron világához áll legközelebb a magyar népzene és néptánc, így az általa színpadra állított művekben, mint a Boldog nyárfalevél, a Hullámzó vőlegény, a Vitéz lélek, is ezt a formanyelvet használja.