Szerencse le!

A szerencsés véletlen folytán bőségesen áll a történészkutató rendelkezésére iratanyag, így áttekinthető, teljes képet kaphatunk napjainkban arról, mi motiválta, hogyan zajlottak le, és milyen ítélettel zárultak a Rákosi-korszak bányász koncepciós perei. Ezekből jelent meg laikusok számára is izgalmas összeállítás a kiadó kedvelt „Modern Magyar Történelem” sorozatában.

A II. világháború után Magyarországon kiépülő kommunista diktatúra számára sokkal fontosabbak voltak az elvek és a párthatározatok, mint a gazdasági élet valós tényei, lehetőségei. Egy teljesen alaptalan és végrehajthatatlan elképzeléssel Magyarországot a vas és acél országává kívánták tenni, elképzelhetetlen ütemben hajszolták a nehézipari beruházásokat, amellett, hogy a legkisebb tekintettel is lettek volna a földrajzi adottságainkra. Ez a felfokozott, de teljesíthetetlen elvárás sorozat elérte a szénbányászatot is, ami képtelen volt teljesíteni az előírásokat. Annál is inkább, mert a hazai szénbányákban – az évszázadokon át kialakult rendszernek megfelelően – a világháború előtt elsősorban a hazai németség tagjai dolgoztak. Őket azonban a negyvenes évek második felének németellenes hisztériája jórészt elűzte az országból, az itthon maradottak pedig teljesen megbízhatatlan elemeknek számítottak az új hatalom szemében.

Az előirányzott kommunista tervek megvalósítását tehát nem csak a rendelkezésre álló bányakincseink mennyisége és minősége, hanem a jól képzett, tapasztalatokkal rendelkező bányász szakmunkások hiánya is nehezítette. A tervek azonban szentírásnak számítottak, s ezért teljesítésük érdekében a bányák vezetői még a legalapvetőbb biztonsági előírásokat is megsértették. A fizikai dolgozók fokozott igénybevétele – hogy azt ne mondjuk kíméletlen hajszolása – és az előírások semmibe vétele előre láthatóan sokszor vezetett emberéleteket is követeli bányaszerencsétlenségekhez. Ezeknek valós okát a hatalom azonban nem látta be, ezért úgy gondolta, hogy „a mindenütt megbúvó ellenség” keze van a dologban, s őket bíróság elé kell állítani. Mindenkit szabotázzsal vádoltak, aki nem tudta teljesíteni a terveket, vagy aki – sok esetben teljesen vétlen – előidézője lehetett a bányabaleseteknek.

A történelmi iratanyag és a hozzá fűzött tudományos magyarázat átolvasása nem csak rendkívül érdekes, de kiviláglik belőlük egy súlyosan téves eszmerendszer kegyetlenül zsarnoki – ma már szerencsére örökre elmúlt – diktatúrája.
Tölgyesi Tibor

Cserényi-Zsitnyányi Ildikó
Aknamunka

Jaffa Kiadó 2019
Ára: 3490 Ft