Kép forrása: Budapesti Filharmónia Társaság

A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara Magyarország első, rendszeres koncerttevékenységet folytató hivatásos szimfonikus együttese, amely 2019-ben ünnepli alapításának 166. évfordulóját. Első koncertje Erkel Ferenc közreműködésével 1853. november 20-án a Magyar Nemzeti Múzeumban zajlott. Története során a zenekar mindig is nagy hangsúlyt fordított a magyar zenetörténet kincseinek bemutatására és ápolására. Kodály Zoltán 86 évvel ezelőtt a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekarának ajánlotta Galántai táncok c. művét, amely azóta is minden hazai együttes repertoárján szerepel. Az elődök kezdeményezését folytatva kérte fel az együttes Vajda Jánost, korunk egyik legismertebb zeneszerzőjét új szimfonikus mű megírására, amely várhatóan szintén meghatározó zeneműve lesz a következő évtizedeknek, és első ízben december 1-jén hangzik el a Vigadóban, a zenekar előadásában.

Az est karmestere Dénes István a programban szereplő művek közül kettőt is saját hangszerelésében mutat be: Bartók Béla eredetileg zongorára írt Román népi táncok című műve és Liszt Ferenc Dante-szonátája is először lesz hallható nagyzenekari átdolgozásban az együttes műsorán, így három újdonság is várja a közönséget. A méltán népszerű Dohnányi-mű, a Változatok egy gyermekdalra Fejes Krisztina, valamint Sarasate Carmen-fantáziája Kállai Ernő közreműködésével teszi teljessé az ünnepi estét.

Az elhangzó művekről:

Pablo Sarasate: Carmen-fantázia, op. 25
A Gépnarancs szerzője, Anthony Burgess egyetlen novellagyűjteményében (The Devil’s Mode) szerepel egy Sherlock Holmes-paródia, melyben hangsúlyos szerepet kap Pablo Sarasate alakja is. A Cigánydalok szerzője, Pablo Sarasate egyetlen koncertfantáziájában szerepel egy részlet, melyben hangsúlyos kap Bizet operájából Carmen alakja. Sarasate Carmen-fantáziájának hegedűs szólistája Kállai Ernő lesz.

Dohnányi Ernő: Változatok egy gyermekdalra, op. 25
A gyermekdalok világa esetleg gyerekek számára tűnhet ártatlan, mögöttes jelentés nélküli szórakozásnak; érdeklődő felnőttként gyakran érhet minket kisebbfajta sokk, amikor egy-egy ének szövegét, szimbolikáját kielemezzük, és bepillantunk a sorok között az emberi lélek mélységeibe. A Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara azonban nem véletlenül válogatta be Dohnányi variációit az ünnepi műsorba, a sorozat részei inkább mutatnak be karikatúra-szerűen megjelenő vonásokat nagynevű zeneszerzőkről (Schumann, Brahms, Beethoven), semmint mélyre menő eurofolklór-analízist. A gyermekdalként ismertté vált nóta már eleve egy szerelmes témájú éneket parodizál, s ezt felhasználni egy paródiasorozat témájaként hűen tanúskodik Dohnányi híres humorérzékéről, melyet a mű kottasorai fölé írt szerzői „ajánlásból” is megismerhetünk: „A humor barátainak örömére, másoknak bosszúságára”.

Bartók Béla – Dénes István: Román népi táncok Sz. 56, BB 68 (zenekari átirat)
A Román népi táncok ajánlása Ioan Busitiához szól. Bartók levelezésében kapcsolatukról 73 dokumentum tanúskodik. László Ferenc így ír halhatatlan népdalgyűjtő zeneszerzőnk és a harcos román értelmiségi barátságáról: „Nemcsak a társadalmi érintkezésben általában tartózkodó, nehezen felmelegedő Bartók volt kivételesen barátságos a belényesi román tanáremberhez, hanem utóbbi szélsőségekre hajló, erőszakos alaptermészete is megenyhült e kiváltságos kapcsolatban.” A dallamokat az akkor még Magyarországhoz tartozó Erdélyben, Mezőszabadon és Belényesen gyűjtötte Bartók. Az eredetileg zongorára írt hat tételes művet most Dénes István hangszerelésében hallhatjuk, szándéka szerint abból a nemes célból, „hogy végre egy nagy szimfonikus zenekar is élvezhesse a népi játékmódot, megőrizve és tovább ápolva a táncos-furulyás-hegedűs hagyományt.”

BFTZ 166 – Vigadó, 2019. december 1.
Karmester:
Dénes István
Közreműködik:
Fejes Krisztina – zongora
Kállai Ernő – hegedű
a Budapesti Filharmóniai Társaság Zenekara
Vajda János: Filharmóniai ünnepi nyitány (ősbemutató)
Bartók Béla – Dénes István: Román népi táncok Sz. 56, BB 68 (zenekari átirat)
Dohnányi Ernő: Változatok egy gyermekdalra, op. 25
Pablo Sarasate: Carmen-fantázia, op. 25
Liszt Ferenc – Dénes István: Dante szonáta, S. 161/7 (zenekari átirat)