Ne legyünk rabszolgák!

7

Ez a rabság önkéntes, először érdekes és élvezetes, de mint minden szenvedély egy idő után magához láncol, lebénít, és fogva tart. Nem csak az egyik legdrágábbat az időnket követeli tőlünk, de arra is rábír minket, hogy ne emberként, hanem egy gombnyomogató robotként éljünk ezen a földön. De mint minden szenvedélytől, ettől is van szabadulás, csak akarni kell.

Ha valaki egy másik századból visszatérne korunkba, az egyik dolog, amin leginkább meglepődne, hogy idős, fiatal, jólöltözött és szegényes, magasan képzett és egyszerűbb mind-mind, egy apró kis szerkezetet tart a kezében, s ennek az eszköznek a bűvköréből képtelen szabadulni. Oh, boldog korszakok, amikor még nem voltak számítógépek, internet, okostelefonok, s mindenki tudott foglalkozni az őt körülvevő világgal, az emberek beszélgettek, figyeltek egymásra, élvezték a természet adta örömöket, vagy otthonok magányában teljesen el tudták felejteni a külvilág történéseit. Létezik-e még világ az Instagrammon, Facebookon, Google–n, s ki tudja hány gombamód szaporodó közösségi portálon, netes kapcsolaton kívül? Lehet-e még csak úgy rácsodálkozni a világra, lehet-e fejből, ízlésünk szerint fözöcskézni, egy-egy névnek, eseménynek nem a Vikipédián, hanem saját agyunk tekervényeiben utánanézni? Vagy mindent beborít, ellep, és uralma alá hajt a virtuális valóság, nekünk nem kell tudnunk semmit, hisz a gépen minden megvan, nem kell összejárni a barátokkal, rokonokkal, hiszen elég felmenni a hálóra, s már a fél világ embereinek minden mozzanatát figyelemmel kísérhetjük?

Remek dolog a számítógép, a ma már kézben tartható, s mindenhová magunkkal vihető, aprócska  okostelefon, szinte minden információ fent van a neten, azonban mi mégis hűs-vér emberek kellene, hogy maradjunk. Úgy kell találkoznunk, hogy megfogjuk a másik kezét és a szemébe nézünk, úgy kell beszélgetnünk, hogy figyeljük partnerünk minden mozdulatát, úgy kell eligazodnunk a világban, hogy büszkék lehessünk arra, amit mi vittünk véghez saját tudásunkkal.

Ez a könyv segít megszabadulni egy olyan béklyótól, amit önmagunk teszünk magunkra, megmutatja, hogy mennyivel szebb a valóságos világ a monitor által bemutatottnál, mennyivel izgalmasabb egy életteli esemény, a készen kapottnál.

A szabadulásunknak azonban ára van. Erős elszántság, könyörtelen következetesség, szilárd elhatározás nélkül nem kerülhetünk ki a bűvkörből, nem élhetünk újra gondtalan, boldog, gép és okostelefon mentes életet. Keményen fel kell állítani azokat a határokat, ameddig térben és időben használjuk a modern technika eszközeit. Elő kell vennünk a ma már szinte elfeledett dolgokat, a könyveket, társasjátékokat, főzőkanalat és a bélyeggyűjteményünket. Ki kell mozdulnunk, nagyokat sétálnunk a szabadlevegőn – miközben elfelejtjük, hogy szelfi is létezik a világon – kirándulnunk egyet – nem a gps alapján, hanem –saját fantáziánk, kedvünk szerint megválasztva az útvonalat. Nem kell percenként megnézni, ki mit üzent a világnak, kivel mi történt, ki mit posztolt, vagy lájkolt a hálón. Ez teljesen felesleges, a fontos dolgok egy nap, egy hét, egy hónap múlva is megvárnak, ami pedig lényegtelen azt csak hagy sodorja el a felejtés és az idő szele.

Mint minden elvonó, ez is először borzasztó nehéz lesz. Milliószor érzünk majd vágyat a visszakapcsolásra, szinte fizikai fájdalmat attól, hogy nem látjuk, ki milyen képet töltött fel öt perce. Ha azonban állhatatosak vagyunk meg fogjuk kapni a kitartás koronáját. Újra felfedezzük a világot, megismerkedünk gyermekeink mindennapjaival a valóságban, nagyokat nevetgélve élünk valós társadalmi életet a barátainkkal. Pont olyan boldog lesz majd az életünk, mint hajdan, vagy ötven éve azoknak, akik hús-vér emberként – nem valamiféle kezdetleges kiborgként – futották meg földi pályájukat. A lánc feszegetését már érdemes ma elkezdeni, hogy aztán szinte észrevétlen úgy lehulljon, hogy már ne is hiányozzon többet!
Tölgyesi Tibor

Tanya Goodin
Off

Digitális elvonókúra a teljesebb életért

Kossuth Kiadó 2018
Ára:1990 Ft

Hozzászólás

Please enter your comment!
Please enter your name here