Nagyvárad közel 1000 éves zenei jelenléte a helyi és nemzetközi köztudatban több kapcsolódási pont mentén építkezik:  vallási, intézményi, közösségi, társadalmi, egyéni, családi, nemzeti, és globális.  Fokozatosan alakult ki a zenei multikulturális (és nevelés) területe, amely az idők folyamán jelentős változásokat hozott Nagyváradon.

A zenei értelemben vett multikulturalitásnak igazából többféle értelmezése lehetséges attól függően, hogy a fogalmat tágabb vagy szűkebb értelemben vizsgáljuk. A jelenünkben tapasztalt utóhatásokról már nem is beszélve. Érdekes azt is megvizsgálni ugyanakkor, hogy az itt élő, de ugyanakkor eltérő etnikumoknak kultúrája hogyan alakul ki egy tágabb értelemben vett közösség életében, és lényegében mit jelent azon tagjainak számára. A zenetörténeti tények önmagukban csupán száraz adatok, információ-értéküket a környezetbe-ágyazottságuk adja, vagyis értelmezettségük és értékelhetőségük. A multikulturális nevelés és kulturális zenei tevékenység (amelynek napjainkban minden eddiginél nagyobb aktualitása kell(ene) legyen) nem új fogalom Nagyváradon. Inkább csak újra felfedezett és újraértelmezett kifejezés a XX. században.

Nagyvárad, alapítását követően hamarabb volt az igazi multikulturalitásból fakadó pozitív értékeknek és ebből származó eredményeknek zászlóvivője, mint sok más európai ország. A törökök ittléte előtt is jól kirajzolódik ez az erény, de amiután a törökök végleg elhagyják a várost,  Patachich Ádámmal ismételten az a nemzetközi légkör lesz jellemző, amely az összefogásban rejlő lehetőségek mentén építkezik (és nem egy finoman szétválasztó jellemzőként felfogandó): osztrák (M. Haydn, Dittersdorf), cseh (W. Pichl), és sok más olyan neves zenei személy, akik az akkori püspöki zenekarban tagok voltak, közösen kívántak létrehozni valami egyedit. Akkoriban nem a végeredménynek önmaguk karrielbeli malmának meghajtásáért fogtak össze, hanem a közösen vallott értékek mentén kívántak egyre több kulturális hidat kiépíteni úgy egymással, mint szerte Európában tevékenykedő kollegákkal szem előtt tartva az átfogó értékek a felkarolását, fejlesztését, amelyek mind a kisebbség, mind pedig a többség számára fontosak és értékesek. Ebben hittek azon vándor-jellegű operatársulatok, és más előadók is, amelyekről korábbi cikkekben már említést tettem.

A török hódoltság után Patatchich püspök úgyszintén nyitott áramlásokat tudott biztosítani, ahol minden zenei résztvevő közösen dolgozott és azután örvendett az elért sikereknek, eredményeknek. Elmenetele után körülbelül 40-60 évre rá kezd egyre jobban felerősödni az együttműködések mentén az a vonal is, amely egyfajta versengést, rivalizálást tükröz, ezt egyfajta társadalmi hasadásként kell felfogni. Városunkban nem volt tapasztalható több száz évig az az inkább modernkori eszmerendszerben ismeretes multikuturalizmussal járó részben párhuzamos létet és igazat  bizonygató, és emiatt sok esetben jóformán majd’teljes egészében sok kis különálló nemzeti elszigeteltséghez vezető láthatatlan fel felhúzásával járó gond, mint ahogyan azt napjaikban ismerjük. A kezdetekben nem volt tapasztalható az a részbeni tudatos zárkózottság is, amely a különböző nemzeti oldalak szemszögéből napjainkban egyfajta eredmény-felmutatásként tapasztalható: mi oldottuk meg, mi szerveztük meg, mi tettük meg az első lépést, stb.

A multikulturalizmus jelensége napjaink egyik legrelevánsabb, legtöbbet tárgyalt kérdésköre, legyen szó különböző kultúrákról, vallásokról vagy tágabb értelemben bármilyen emberek közti különbségekről, ami szinte mindenhol jelen van, az egész társadalmunkat átszővi.

A XX. – XXI. század a multikulturális társadalmak időszakának nevezhető, azonban ha visszatekintünk, évszázadokkal korábban ismert jelenség volt az, hogy különböző kultúrák, vallások, nyelvek, szokások, tradíciók és életformák normális keretek közt egymás mellett tudtak élni, akár keveredni egymással, sőt hatni is egymásra. A multikulturális társadalmak kialakulása a második világháború után vált világméretekben erősödő folyamattá. Ennek hátterében főként olyan tényezők álltak, mint a gazdaság-, társadalom-, politika területén fennálló ellentétekből fakadó konfliktusok, háborúk, megélhetési nehézségek.

Folyt. Köv.

Thurzó Zoltán