Nagyvárad zenei élete a Thurzó gyűjtemény tükrében: Michael Haydn – Patachich Ádám püspök komponistája

Nagyváradnak zenetörténelmi szempontból nincs meghatározott nulladik ,,arany mérföldköve”, mivel mindig híres és magas szintű zenei élet folyt a városban. Az elmúlt évtizedekben megjelent cikkek nagy részét kutatva, elemezve, megállapíthatjuk, hogy más zenekutatók, zenetanárok zöme többnyire a XVIII. század második felére és három személyre összepontosítanak a váradi zenetörténelmet tekintve: Michael Haydn, August Carl Ditters von Dittersdorf és Wenzel Pichl zeneszerzőkre. Nagytatám konkrét adatközléseinek hitelességét igazolja, hogy számtalan bel- és külföldi szakemberek, tudósok, kutatók, jelentős szaklapok, kiadványok, zenetudományi kötetek, monográfiák szerzői fordultak értékes helytörténészi felfedezéseihez és pontosításaihoz.

Joseph Haydn öccse Nagyváradon
Amikor a 45 éves báró Patachich Ádám 1760. tavaszán mint váradi főpásztor bevonul székhelyére, akkor a püspök kíséreteként szolgáló hátsó kocsik egyikében döcögve vele együtt érkezik a 23 éves Michael Haydn is, aki 1737-ben Alsó Ausztriában Rohrau faluban született. Édesanyja (Maria Koller) szakácsnőként dolgozott egy gazdag nemesi családnál, majd feleségül ment Mathias Haydnhoz. Michael Haydn apja egyszerű szegény kádármester volt, de mellette lelkes amatőr zenész is, aki autodidakta módon tanult meg hárfázni és énekelni. Michael Haydn a egész életében nagy rajongója volt a zenének. Leírásokból tudjuk, hogy amikor csak tehette, nem mulasztotta el, hogy kedves hárfáján játsszon, vagy épp szabadidejében énekeljen. A népes családban egyébként szinte “kötelesség” volt a zene. A nehéz körülmények között élő nagy családban nem lehetett minden gyermeknek hangszert adni a kezébe, ezért a zeneszerető apa megkövetelte, hogy legalább a házi éneklésben mindegyik gyermeke részt vegyen. A fivérek zenei karrierje együtt indult, viszont a fiatal Michael Haydn-nak nagyon sok akadályt kellett leküzdenie ahhoz, hogy rendszeres zenei tanuláshoz juthasson, és megnyíljék számára a boldogulás útja. A még fiatal, de idővel világhírű komponista művésznek nagy szerencsét jelentett az, hogy Patachich felkérte őt zenekarának vezetőjévé. Ez abban az időben azt is jelentette, hogy alkalma nyílt alkotói ambícióit is kielégítenie.

A váradi zenekultúra kiteljesítésének nagy munkája megkezdődött
Patachich Ádám püspök Michael Haydn-el való ideérkezésekor (1760-ban, és nem 1757-ben, mint ahogyan sokan hiszik idejövetelének időpontját) váradi zenekarának szervezésére adott  megbízást a fiatal karmester-zeneszerzőnek. Michael Haydn rövidesen megszervezte a püspöki zene- és énekkart, valamint jelentősen kibővítette a már működő kamaraegyüttest is. A világhírű zeneszerző mikor eljött Bécsből, három zenészbarátját, egy csellistát, egy klarinétost és egy vadászkürtöst is elhozott magával Nagyváradra. Ezzel az volt a célja, hogy az itteni zenekart ezekkel a remek hangszeresekkel megerősítse.

Érdekesség
A Michael Haydn által megalapozott új püspöki zenekar Európai hírnevének csúcsára 1764-1769 között jut el Dittersdorf vezetésével. Ekkorra már a zenekari taglétszám eléri a 34 főt, és ezzel a nagyváradi püspöki zenekar megelőzi a bécsi királyi udvar zenekarának taglétszámát is. (!) Michael Haydn, aki sok más műve mellett 52 szimfóniát, úttörő jellegű hangverseny-darabokat, és 136 hangszeres művet hagyott az utókorra – többet ezek közül épp Nagyváradon komponált. Az alkotásra ösztönző környezet, valamint az akkori székesegyház, és nagyváradi római katolikus püspöki palota (mely a jelenlegi városháza helyén állott, amelynek a jobb szárnya még ma is áll közvetlenül a polgármesteri hivatal melletti tűzvédelmi torony szomszédságában) sok jelentős egyházzenei-, és világi mű bemutatásának volt tanúja. Ne feledjük, hogy a fiatal karmester-zeneszerzőnek egyik feladata az egyházi művek komponálása, betanítása, és előadása is volt. Amikor Michael Haydn Nagyváradra jött, a szerződésében a kor szokásainak megfelelően az is benne foglaltatott, hogy eredeti alkotásokkal is emelnie kell az egyházi liturgia fényét, a püspöki udvar hírnevét, valamint ennek pompáját.

Komponálás
A magyar katolikus egyházi zenében annyira népszerű A-dúr ünnepi miséjének magyaros motívumai a két esztendős váradi működése alatt keletkeztek. A Patachich Ádám püspök udvarában komponált darabok közül érdemes megemlíteni az A-dúr Missa Solemnist, két szimfóniát, a hegedűre és zenekarra irt B-dúr koncertet, valamint az orgonára és mélyhegedűre komponált versenyművet is. Saját zeneszerzői útját járva egy teljesen új, és egyéni stílust alakított ki magának, amely a barokk zene szinte abszolút térhódítása idején szembe mert szállni a már-már törvényszerűen uralkodó regulákkal. Műveit a merészség és az újszerűség jellemzi mint hangzásban, mint a technikai követelmények terén is. Műveiben olyan drámai erő munkálkodik, amilyet korának zeneirodalmában alig találunk. A belső tartalom korának előremutató zeneszerzőjét tükrözi a hangzásvilág, és a kifinomultan kiválasztott fordulatos dallamszöveg tekintetében is. Csoda, hogy felfigyel rá a nagyvilág? Nem!

A kimagasló zeneszerző szárnyat bont
Michael Haydn 1762-ben hagyja el Nagyváradot (és nem 1763-ban, mint ahogy nagyon sokan állítják), miután részt vesz kitűnő együttesével az új, Hillebrandt tervezte monumentális püspöki palota alapkőletételének eseményén, melyet Patachich püspök a szabad ég alatt felállított díszsátorban rendezett meg. Egy akkori nekrológ arról számol be, hogy: “…a püspök zenekara, külön az alkalomra írt zenedarabot játszott…”. Valószínű, hogy ezt a művet még Haydn írta és vezényelte. Ezután rögtön Salzburgba utazik (majd itt is telepedik le élete végéig), amely az akkori Európa egyik zenei fővárosaként volt ismert, ahol a Dóm orgonistájaként Leopold Mozart örökébe lép, de ezen felül koncertmester, és karmester is lesz az ottani udvari zenekarnál. Büszkék vagyunk arra, hogy ez a kimagasló személyiség épp itt, Nagyváradon kapta meg a pályájához a legmaradandóbb útravalót – akkor is, ha ittléte mindössze két évig tartott. Tegyük hozzá azért azt is, hogy valószínűleg a teljes művészi fegyverzetének sokszínűségét nem csekély mértékben épp a nagyváradi tapasztalatoknak is köszönhette.

Nagyvárad modernkori zenei életében több kezdeményezés is őrzi Michael Haydn nevét, ezért váradi munkássága előtt tisztelegve a jelenkor emlékezetével három fontos ismertetőt szeretnék megosztani mindenkivel:

A Michael Haydn kamarakórus
A Thurzó család mellett a Kristófi család az, amely szintén művészetekkel foglalkozó több generációt is felvonultatóan szervesen kapcsolódik a város zenei életéhez. A megközelítőleg 20 tagú Michael Haydn kamarakórust Kristófi János Zsigmond orgonaművész és karvezető alapította még 2002-ben. A kórus muzsika utáni szeretete Kristófi Jánosnak régebbi időkre vezethető vissza: még 1995-ben gyermekkórust alapított Schola Cathedralis Varadinensis néven, amely 2002-ig szolgált (a most említett kamarakórus alapításának évéig). A kamarakórus abban az időben a PKE (Partiumi Keresztény Egyetem) zeneszakos diákjaiból alakult, az egyházzene irodalmának alaposabb megismerése céljából – nyilatkozta nem is olyan rég egy interjú keretében Kristófi János. Természetesen az elmúlt 17 év folyamán a kamarakórus tagjai folyamatosan cserélődtek, de a magas művészi színvonal emellett sosem csökkent. A jelenkori kórustagok ugyanolyan kvalitással képviselik az alapítási színvonal-szándékot, mint akkoriban. Nagyváradot napjainkban is sok elismeréssel képviselik szerte a nagyvilágban, mint ahogyan azt az elmúlt 17 évben is tették a kamarakórus tagjai. Temérdek koncertfelkérésnek tettek eddig is eleget úgy belföldön, mint külföldön egyaránt.

Michael Haydn – Wenzel Pichl – Carl Ditters von Dittersdorf egyházzenei fesztivál
Nagytatám mindig azt mondta, hogy: “a nagyváradi zenei élet korabeli felvirágoztatása a művészetpártolásáról ismert báró Patachich Ádam püspöknek köszönhető, aki a kor legjobb zenészeit foglalkoztatta udvarában. Méltó tehát, hogy évről évre ápoljuk a ránk hagyott kulturális örökséget.” A fesztivál elindításának gondolata már azelőtt foglalkoztatta őt, mint ahogy az ténylegesen 2004-ben megvalósult volna. A fesztiválra szánt anyagot összegyűjteni több éves munkájába került, mivelhogy egy olyan sötét történelmi periódusban kezdte el ezt a feladatot, mikor még a kommunista rezsim fekete leple takart mindent, ami mákszemnyit kultúrával, a művészettel, valamint értelmiségi megmozdulásokkal kapcsolatos dolognak minősült. Emellett egy másik szempontot is figyelembe vett nagytatám: abban az évben volt kerek 40 éve, hogy a nagyváradi lakosság nemzeti és felekezeti hovatartozás nélkül, összefogott, és megmentette a Szent László plébániatemplomot a lebontástól, amely 1723-tól 1780-ig mint székesegyház működött városunkban. Másfelől ez a három zeneszerző, 1760-1769 között (igaz 2 év megszakítással) ebben a templomban alkotott, és európai mértékekkel is mérhetően a váradi zenekultúránk kiteljesedésének munkáját végezték. A fesztivál minden aktív évében három nagyváradi katolikus templomban volt megrendezve: a nagyváradi római katolikus székesegyházban, a Nagyvárad Olaszi Barátok templomában, valamint a Szent László plébániatemplomban. A fesztivál évente történő megszervezéséhez nagyon komoly anyagi háttérre volt szükség. Az évek alatt viszont sokat változott a világ, és az anyagi kiszolgáltatottság miatt nagytatám elhunyta után úgy döntöttem, hogy határozatlan időre felfüggesztem a fesztivál évről-évre történő megszervezését.

A nagyváradi “Camerata Michael Haydn” kamarazenekar
A Michael Haydn nevét viselő kamarazenekar a Nagyváradi Állami Filharmónia zenekarának tagjaiból alakult meg 2015 májusában. Az alapítási szándék ötletét a zenekar tagjainak egy része, valamint Nagy Kálmán koncertmester terjesztette az intézmény vezetősége elé. A vezetőség természetesen nagy örömmel fogadta a tagok kezdeményezést és vállalását, hiszen így ismét lett kamarazenekara a Nagyváradi Állami Filharmóniának, hiszen az előző hivatásos együttes még 1989-es rendszerváltáskor bomlott fel. A “Camerata Michael Haydn” kamarazenekar előadásaira kerülő művek széles skálát képviselnek az ismert zeneirodalomból: a komolyzenétől egészen a könnyűzenéig terjed repertoárjuk. Ők is magas művészi színvonalon képviselik Nagyváradot a városhatárokon kívül.

Thurzó Zoltán