2021. augusztus 30-án indul az Uránia Nemzeti Filmszínház új, október végéig tartó filmsorozata, Az ember földje(?) című válogatás, amely azt vizsgálja, hogy milyen viszonyban is vagyunk a földdel, e gazdag jelentéssel bíró szó valamennyi értelmében. Sajátunknak tekinthetjük-e akár a bolygót, akár a táplálékot adó termőtalajt, és ha igen, milyen felelősséget ró ránk ez a birtokviszony? A nyolc alkalomból álló program, amely Verespataktól Velencéig, illetve Kenyától a Karib-tengerig a glóbusz különböző szegleteibe visz el bennünket, sorsdöntő ökológiai kérdéseket feszeget. A filmek és alkotóik a művészet erejével segítenek újragondolni meggyőződéseinket, szokásainkat, életünk összefüggéseit. Olyan kivételes művek kerülnek műsorra, amelyek Magyarországon még nem vagy alig ismertek, esetleg nagyon rég kerültek mozivászonra, és amelyek mind-mind egyedi nézőpontokat és válaszlehetőségeket kínálnak. 

A nyitófilm augusztus 30-án, hétfőn Marc Bauder Akik voltunk című látványos filmesszéje, amely az idei Berlinalén mutatkozott be, és most először látható hazai moziban. A film a bolygó jelenlegi állapotának vizsgálatán túl egy lehetséges, reményteljes jövőkép felvázolására vállalkozik, méghozzá tudósok és vezető értelmiségiek – Alexander Gerst űrhajós, Dennis Snower közgazdász, Matthieu Ricard molekuláris biológus, szerzetes, Sylvia Earle oceanológus, Felwine Sarr közgazdász, filozófus, valamint Janina Loh filozófus – közreműködésével, akiket az óceán mélyére, a világ tetejére és a kozmosz messzeségébe követ a kamera. 

Az október végéig tartó sorozat további alkotásai is különleges helyszínekre viszik el a nézőket.  Nikolaus Geyrhalter számos fesztiválon kitüntetett, 2019-es Föld című filmje a világ legnagyobb földmunkáinak nyomába ered, azt mutatva be, hogyan próbálja az ember a saját képére formálni a bolygót. Egyéni sorsokon keresztül szembesít minket a világ ökológiai egyensúlyának megbillenésével A klímaváltozás menekültjei című 2020-as dokumentumfilm, amelyben egy indiai, egy kenyai és egy a Karib-térségben élő nőnek kell feladnia otthonát a megváltozott klimatikus viszonyok miatt. Az Üdvözöljük Szodomában című 2018-as film révén Ghánába, a világ legnagyobb elektromos hulladéklerakójába jutunk el, ahol mintegy 6000 nő, férfi és gyerek él és dolgozik embertelen körülmények között. A Velence-szindróma című filmből az Adria ékkövének tartott város kevésbé ismert valóságát ismerhetjük meg, vagyis azt, hogy miként válik már-már élhetetlen díszletvárossá Velence a gigantikus méretű idegenforgalmi terhelés káros következményei miatt. 

A sorozatban három magyar alkotás is szerepel, amelyeket a rendezők jelenlétében, beszélgetés kíséretében vetítenek. Vitézy László 1982-es Vörös földje nemcsak egy bauxitbánya nyitásának keserű története, de a kora társadalmi visszásságait is bemutató, valós események ihlette, nagy visszhangot kiváltó dokumentumjátékfilm. Mozgósító erejű Kocsis Tibor 2004-es Új Eldorádója is, amely a romániai Verespatakon tervezett – táj-, környezet-, és örökségromboló – aranybánya-nyitás dokumentumfilmje; műsorra tűzését az is indokolja, hogy idén júliusban a verespataki bányászati kultúrtáj végre felkerült az UNESCO világörökségek listájára. 

A harmadik magyar alkotást, Radisics Milán díjakkal elhalmozott The Art of Pollution című rövidfilmjét a sorozat zárónapján, október 25-én vetítik, méghozzá A Föld sója című Wim Wenders produkció kísérőfilmjeként. Ez az alkalom tehát a fotográfia erejéről szól: míg Wim Wenders Sebastião Salgado, a világhírű fotós nyomába szegődve az érintetlen vidékek, a vad növény- és állatvilág, valamint a grandiózus tájképek felfedezésével tiszteleg bolygónk szépsége előtt, Radisics Milán légi felvételein Európa különféle szennyezett területei tárulnak a szemünk elé szokatlanul művészi perspektívából