A nagyszabású történelmi film az akciódús, romantikus kalandfilmben életre kel Petőfi Sándor, Szendrey Júlia, a Márciusi Ifjak, és 1848. március 15., a nap, amely megváltoztatta a magyar történelmet. A Most vagy soha! egy valódi hazai gigaprodukció, hatalmas vállalás, melynek elkészültéhez olyan óriási fizikai, szellemi, lelki és technikai felkészültségre volt szükség, amelyre még nem volt példa a magyar filmgyártás történetében. 10.000 statiszta, 6.000 jelmez, 1.000 fős stáb, 200.000 adag étel, másfél hektárnyi valósághű díszletváros felépítése, 70 tagú zenekar, magyar filmben még soha nem látott kaszkadőr bravúrok és digitális filmtrükkök garmada, drónok, esőztető rendszerek, lánctalpas gépek és megállíthatatlan szürkemarha csorda a Nemzeti Múzeum kertjében – 1848 megelevenedik.

Díszlet:

A rengeteg izgalmat, akciót, küzdelmet, szerelmet és humort ígérő Most vagy soha! egy speciálisan ehhez a filmhez felépített díszletben forgott Fóton, egy óriási, másfél hektárnyi területen. A monumentális díszletet a kezdetektől úgy tervezték és építették, hogy még évtizedeken át tudja szolgálni a magyar filmeseket. Pető Beatrix látványtervező elképzelései alapján, a nemzetközi filmesek által is igen nagyrabecsült magyar díszletépítő csapat valósághűen építette meg a korabeli, 1848-as budai és pesti utcákat, több száz lakással, bolttal, ablakokkal, ajtókkal, kilincsekkel, kéményekkel, boltívekkel, cégérekkel, burkolatokkal, kutakkal. A valósághű tervezést és kivitelezést hosszú hónapokig tartó kutatómunka előzte meg. A díszletben megépült a legendás Pilvax kávéház is, amely részleteiben – bútorok, tapéták, gázlámpák – is pontosan megegyezik az eredetivel. A filmhez meg kellett még építeni a Duna-part egy szimbolikus részét is, megtűzdelve a pesti és budai rakpart vámházaival, sőt a cselekmény még egy nyolcvan méter hosszú hajóhíd kivitelezését is megkívánta. A film egyik legösszetettebb látványeleme a piac, melynek felépítéséhez a kutatók megkeresték az összes korabeli mesterséget: például a drótos tótot, a Duna-víz árust, a szappanfőzőt.

◦ “A fóti díszletvárosba belépve összetett érzés kerített hatalmába: egyszerre volt felemelő, szinte euforikus, de ugyanakkor rám nehezedett a felelősség óriási nyomása is. Rajzon, makettben, számítógépen akkor már több, mint egy éve dolgoztunk rajta, mindent kitaláltunk az utolsó szegletig, és egyszer csak ott állt előttem az egész készen: másfél hektár acél, fa és festék. A forgatás száz napja végig szó szerint embert próbáló volt. Olykor ezren is dolgoztunk a díszletben, negyven fok mesterséges napsütésben vagy szakadó mű esőben, koszosan, sárosan, de mégis minden pillanat csodálatos volt, feltámasztottuk 1848-at.” – emlékszik vissza Lóth Balázs rendező.

◦ Szente Vajk forgatókönyvíró, kreatív producer elmondta: “1848. március 15. a magyar történelem legismertebb és talán legfontosabb napja. A filmművészet lényege a történetmesélés: magunkról, magunknak, másoknak. Mi most elmeséljük a legfontosabb napot, amit ez a nép átélt. Pont úgy, ahogy történt. És mivel ez egy film, úgy is, ahogy történhetett volna.

A Most vagy soha! az épített díszletváros mellett számos eredeti helyszínen is forgott: két hétig az 1848-as Pestet játszó Sopronban, ahol Petőfi, Szendrey Júlia és Jókai Mór Dohány utcai otthonát találta meg a stáb. A lakást korabelivé kellett alakítani, melyhez – a tapéta színétől kezdve, a Petőfi íróasztalán található kerámia figuráig – korabeli festmények is segítséget nyújtottak. A stáb a filmben a budai várat alakító komáromi erődrendszerben és Esztergomban is forgatott, míg a budapesti Andrássy út egyik impozáns lakásában Lederer tábornok rezidenciáját rendezték be. Táncsics börtönének jeleneteit a Budai Várban, a Landerer nyomdát pedig egy, a Kincsem parkban álló, csodálatos, korhű épületben forgatták le.

◦ Rákay Philip forgatókönyvíró, kreatív producer kiemelte: „Mindannyiunkban van egy kis Petőfi, ne féljünk hát felismerni őt magunkban! Hiszen bennünk él nyughatatlansága, hirtelensége, lázadó összeférhetetlensége, lobogó igazságérzete, tántoríthatatlan hazaszeretete, a magyar érdekek bármi áron való megvédése, a felrázó önostorozás, és az a tűz, ami csak bennünk, magyarokban lángol így. S persze ez a mindig elfogult, kissé túlzó, magyaros szenvedély is ő, itt legbelül.

A filmben Petőfi Sándor mellett életre kel Szendrey Júlia, Jókai Mór és Vasvári Pál és a többi Márciusi Ifjú: Bulyovszky Gyula, Sükey Károly, Degré Alajos, Irinyi József, Irányi Dániel, Vajda János, Vidats János. Megelevenedik a híres nyomdász Landerer Lajos, a Nemzeti Múzeum akkori igazgatója Kubinyi Ágoston, Petőfi kiadója Emich Gusztáv, Pest alpolgármestere Rottenbiller Lipót és történelmünk egyik leghíresebb politikai fogja, Táncsics Mihály is. A mellékszereplőket is tehetséges magyar színművészek játsszák, mert fontos kritérium volt, hogy a nézők minden egyes ponton – még a forradalmi tömegben ellesett pillanatokban is – hiteles alakításokat lássanak. A Most vagy soha! produkcióban óriási számú, összesen tízezer statiszta vett részt, akiket mind egyesével, hosszú hónapok munkájával választottak ki a feladatra.

Zene:

A Most vagy soha! filmet több, mint két órás, egyedileg, erre a produkcióra készült, nagyzenekari zene kíséri, összesen ötvenhárom szerzeménnyel. Gulya Róbert zeneszerző egy éven keresztül dolgozott rajta, csak a kották két hónapon át készültek, hogy aztán négy napon keresztül, egy hetven tagú zenekar rögzítse a film zenéjét. A Most vagy soha! hangkeverése féléves munka volt, a legmodernebb, nemzetközi hangzással: ez az első magyar film, amely Dolby Atmos keveréssel készült, így a megfelelő mozitermekben a néző feje fölött süvít majd a szél és testközelben csattognak a kardok.

A két órás hosszúságú Most vagy soha! száznégy órányi forgatott anyagból lett összevágva, a rendező és a vágók – Kertai Gábor és Hegedűs Gyula László – által, a közel egy éves vágómunka során.

A Most vagy soha! a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült, forgatókönyvét Kis-Szabó Márk, Rákay Philip és Szente Vajk írták, rendezője Lóth Balázs, a film képi világáért Dobos Tamás operatőr felelt. A produceri feladatokat Csincsi Zoltán, Fülöp Péter és Kriskó László látták el, kreatív producerei Rákay Philip és Szente Vajk. A film látványtervezője Pető Beatrix, jelmeztervezője Velich Rita, vágója Kertai Gábor és Hegedűs Gyula László, zeneszerzője Gulya Róbert.

A Most vagy soha főszereplői: Berettyán Nándor (Petőfi Sándor) és Mosolygó Sára (Szendrey Júlia). Kiemelt szerepekben látható még: Koltai-Nagy Balázs (Jókai Mór), Fehér Tibor (Vasvári Pál), Horváth Lajos Ottó (Farkasch, a titkosügynök), Jászberényi Gábor (Meyer, a rablóvezér), Lukács Sándor (Ignatz von Lederer), Nagy Sándor (Emich Gusztáv), Szerednyey Béla (Landerer Lajos).