Minden információt feldolgoz

Alapjában véve nem más, mint másfél kilogrammnyi szerves anyag, mely zsírból és fehérjéből áll. Nem is nevezhető túl nagy ritkaságnak, hisz minden ember koponyájában megtalálható.

Mégis az általunk ismert legbonyolultabban működő, és legösszetettebb rendszert alkotó képződmény, mely 86 milliárd idegsejt összehangolt működését végzi elképzelhetetlen pontossággal, hallatlan precizitással és sokrétűséggel. Az emberi agy, maga a csoda, de az idegtudomány még mindig gyermekcipőben jár ennek a csodának a feltérképezésében, működési mechanizmusának megismerésében, a vele kapcsolatos milliónyi felvetődő kérdés megválaszolásában.

Vannak, akik azt feltételezik az emberi agy soha nem is lesz számunkra megismerhető, s ezt egy paradoxon felvázolásával bizonyítják. Ha feltesszük, hogy agyunk egy viszonylag egyszerű képződmény, akkor azt is el kell fogadnunk, hogy ami vizsgálja, – az agyunk – szintén egy olyan egyszerű vizsgálati eszköz, mely nem alkalmas bonyolult összefüggések megállapítására. Ha viszont agyunk, amivel a vizsgálatot elvégezzük roppant sokrétű mindenre alkalmas, valószínűtlenül bonyolult eszköz, amivel bármilyen kutatás elvégezhető lenne, a vizsgálat tárgyának is egy megismerhetetlenül összetett, végtelen variációs megoldási lehetőség között döntő, szerteágazóan működő dolgot választott, ami a gyakorlatban számunkra mindig megfejthetetlen marad.

Ha tehát a teljes megismerésről talán le is kell mondanunk, részeredményeink természetesen vannak, bár ezek túlnyomó többsége is a közelmúlt ötven évében született.

Ez a kötet 100 olyan felfedezést tesz közzé, mely a tudománytörténetben az agy megismerésének mérföldköveinek számítanak. Vannak köztük olyanok is melyeket a tévedések, vagy orvostudományi zsákutcák között tartunk számon, de alapvetően mindegyik kisebb-nagyobb lendületet adott annak megismeréséhez, mi is zajlik tulajdonképpen a koponyánkon belül.

Az ember már a kőkorszakban 10000 évvel ezelőtt végzett koponyalékeléseket. Elképzelhető, hogy az akkori „sebészek” milyen higiéniás körülmények között, és milyen „ orvosi műszerekkel” – hiszen ebben a korban még nem ismerték a fémeszközöket – végezték el ezeket, a műtéteket. A beavatkozások célját – hogy orvosi vagy vallási céllal történtek-e – nem ismerjük, eredményességük egy része – a borzalmas körülmények ellenére – viszont megkérdőjelezhetetlen, hiszen kimutatható, hogy a koponyába ütött lyukak csontszélei beforrtak, ez pedig csak úgy lehetséges, ha a páciens túlélte a jobb hijján műtétnek is nevezhető beavatkozást.

A fenti bekezdés csak a rövid összefoglalója a kötetben talált első pontnak, amit még 99 hasonlóan érdekes tény közlése követ, szintén pontokba szedve.

A füzet végén rajzos formában megismerkedhetünk az agyalapokkal, az idegkutatás nagyjainak rövid életrajzaival, s az idegtudomány történetének kronológiájával.

Egy néhány oldalas részben pedig olyan kérdések vetődnek fel – s kapunk rájuk esetleges elképzelhető válaszokat – amelyekre még nem adott egzakt feleleteket az orvostudomány. Ezekből ideidézünk néhányat kedvcsinálónak – miért jobbkezes az emberek többsége, mi a sírás értelme, mi az agy teljesítménye, miért álmodunk, hogyan méri az agy az időt – hátha van az olvasóink között olyan, aki tudja rájuk a tudományosan megalapozott választ.

Az egyik megfogalmazott kérdésre pedig már eddig is egész sci-fi irodalom épült, annak ellenére, hogy ez a kérdés a tudósokat is komolyan foglalkoztatja, s sokan úgy gondolják, erre nemsokára igenlő lehet a válasz: Vajon lehetséges-e halál után megőrizni, s újraindítani az agyat?

Miközben a kiadványt lapozgatjuk – s az érdekesnél érdekesebb dolgokat olvasgatjuk benne – érdemes azon is elgondolkozni, hogy mindezek befogadására, ugyanazon szervünkre van szükségünk mely a kiadványnak is témaválasztása: az emberi agyra.
Tölgyesi Tibor

Agyunk titkai

Kossuth Kiadó 2017
Ára: 1790 Ft