Majgull Alexsson: Nem vagyok Miriam

43

El lehet felejteni a halálvonat kerekeinek kattogását, az SS acsarkodó kutyáinak ugatását? Lehet egy életen át hazugságban élni? Szívszorító regény egy koncentrációs tábort megjárt cigánylány életéről, a túlélésről és a feldolgozható és feldolgozhatatlan emlékekről. Majgull Alexsson könyve a „Nem vagyok Miriam” mindenkor érvényes üzenet a mai fiataloknak valamiről, aminek soha nem szabad megismétlődnie.

Majgull Alexsson, korunk egyik legnagyobb hatású svéd írónője. Idén megjelent, megrázó regénye az identitásról, a kirekesztettségről és egy sötét korszak sötét titkairól szól.

Európában háború dúl. Malika egy 15 éves cigánylány, aki a koncentrációs táborban elveszíti kisöccsét és apját, és az életben maradás érdekében gyakorlatilag ellopja egy meghalt zsidó lány nevét és személyazonosságát. Ezzel a zsidó névvel, zsidó identitással kerül a koncentrációs tábor poklából Miriam Goldbergként Svédországba, ahol egész életében titkolnia kell a származását, még azok előtt is, akik jók hozzá és segítik, hogy visszataláljon egy emberhez méltó életbe. De nem tud szabadulni az emlékektől, melyek éjszakáról éjszakára kísértik, retteg attól, hogy kiderül a származása és Svédországból is menekülnie kell.

Nyolcvanöt éves korában, csaknem hetven évvel az átélt borzalmak után úgy dönt, hogy mégis vállalja korábbi életét családja és barátai előtt. Egyetlen kérdés marcangolja: hogyan lehet elfogadni ezeknek a történéseknek a túlélését, ha valakitől elvették a népét, barátait, családját és egyedült maradt? Hogyan lehet a vissza-visszatérő félelem ellenére élvezni a végre elnyert, hazugságmentes szabadságot? Miriamnak saját magának kell lélekben bezárnia a koncentrációs tábor kapuját, de az ott történt borzalmakat a következő generációknak semmiképp nem szabad elfelejteniük.
Gál Andrea

Hozzászólás

Please enter your comment!
Please enter your name here