A Libri irodalmi díjakat 2016-ban alapította a Libri Könyvkereskedelmi Kft. A díjak az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit helyezik előtérbe, céljuk, hogy felhívják a figyelmet a kortárs magyar irodalom kiemelkedő műveire. 2020-ban a zsűri és a közönség is egy-egy regényt emelt ki a tíz döntős mű közül.

A Libri irodalmi díj nyertese 2020-ban Láng Zsolt Bolyai című regénye, a Libri irodalmi közönségdíjat pedig Grecsó Krisztián Vera című regénye kapta. A Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj ünnepélyes átadóját május 13-án este tartották – a rendkívüli helyzetre való tekintettel – a Libri Könyvesboltok Facebook-oldalán.

A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak.

A döntős könyvek között találunk hat regényt, Barnás Ferenc, Darvasi László, Grecsó Krisztián, Láng Zsolt, Péterfy Gergely és Závada Pál tollából, három novelláskötetet, Babarczy Eszter, Bodor Ádám és Tóth Krisztina műveit, továbbá egy verseskötetet Nádasdy Ádámtól.

Károlyi Csaba irodalomkritikus, a zsűri tagja így nyilatkozott a Láng Zsolt Bolyai című regénye kapcsán: „Van benne élet és halál, élet és szerelem, élet és tudomány, élet és irodalom. Van egy író és van egy tudós, mindketten a világról akarnak megtudni valami alapvetően fontosat. Világtanon dolgoznak ugyanis a maguk módján mindketten. Szóval tudósregény is ez, aparegény, művészregény, útirajz, történelmi regény, és még krimi is van benne. Izgalmas, nagyon olvasmányos, rejtélyes, sőt humoros és erotikus. Bravúros dialógusokat is kapunk. Burkolt önéletrajz s egy regény arról, hogyan születik a regény. Mindez egyetlen szóban összefoglalva: Bolyai.”

A Vera Grecsó Krisztián regénye. A szerző az egyik legismertebb magyar író, József Attila-díjas költő, dalszerző, az Élet és Irodalom munkatársa. A zsűri egyik tagja, Beck Zoltán szerint: „…ez a könyv beavatás-történet, az első szerelemé, az önmagával bajlódó tinédzseré, és körülötte a homályban hagyott, mégis pontosan érzékelhető valóságé. Azé a valóságé, amelyről tudjuk: kiábrándító, korrupt és boldogtalan minden időben, hogy szorongó és bizonytalan emberek a felnőttek, azok, akik mi vagyunk, vagy akikről azt gondoltuk egykor, gyerekként, hogy mi is leszünk majd – ha felnövünk egyszer. Felnőttként meg kénytelenek vagyunk belátni: gyerekként sem voltunk, gyerekként sem lehetünk tiszták és ártatlanok.”