A Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében, a Müpa Fesztivál Színházában mutatja be legújabb előadását a Duna Művészegyüttes 2024. április 6-án. A Székelykapu című két felvonásos produkció inspirációs centrumában a
csodás, szimbólumokban gazdag kapu áll. Az előadás során utazást tesznek a székelység múltjába, megelevenítenek rég elfeledett táncokat, felidézik azok eredetét és jelentős történelmi eseményeket.
A székelykapu az ősi erő szimbóluma. Olyan szakrális jelentőségű építmény, mely hitük, reményük, Istenhez való tartozásuk jelképe, egyfajta kommunikációs csatorna ég és föld között. A székelykapu három oszlopa a test, a lélek és a szellem egységére utal. Faragásai védelmi, kegyelmi és áldást adó szimbólumok, melyek az univerzum energiájának lenyomatai is. Az alkotói szándék szerint a Duna Művészegyüttes legújabb produkciójában átjárást nyit két világ között, szakrális és világi viszonylatban egyaránt. E tér-idő játék során a székelység múltjába, rég elfeledett táncaiba, eredettörténetükbe és jelentős történelmi eseményeibe tekinthetnek majd be a nézők.
Az előadás két felvonásból áll. Az első részben a székelyek eredetének táncos krónikáját kortárs elemekkel vegyített koreográfiákban, világzenére adják elő a táncművészek a színpadon. Megjelennek többek között égi-földi eredetmondák, a Szent Anna-tó legendája, de például megidézik Dózsa György parasztfelkelését, Kőrösi Csoma Sándor keleti útját, a Siculicidiumot, avagy a mádéfalvi veszedelmet, illetve a csíksomlyói Babba Máriát, a Napba öltözött Boldogasszonyt is. A világzenei dallamok zeneszerzője ifj. Csoóri Sándor. A dallamok Bartók Béla gyűjtéseiből merítenek, megjelennek a népdaltípusok régi és új stílusai is. A székely népzenében folklorizálódott hangszereken, cimbalmon és harmonikán kívül zongora, nagybőgő, cselló, brácsa, hegedű és tárogató szólal meg. Különlegességként Okazaki Masato
fűrész-játéka is színesíti az előadás hangzásvilágát.
A második rész ezzel szemben egyfajta táncos barangolás lesz Székelyföldön, amelyben autentikus székely népzene szólal meg. Gyergyói, felcsíki, felső-maros menti, sóvidéki, kászoni, magyarói dallamokat játszik a Göncöl zenekar, amelynek zenei szerkesztője Pál István „Szalonna”.
A székelykapu szellemi üzenete: “Áldás a bejövőnek, béke a kimenőnek.” Nem más ez, mint múlt és jövő kapcsolódási pontja, melyet méltó módon elevenít meg a színpadon a Duna Művészegyüttes.
A Székelykapu című produkció bemutatója 2024. április 6-án lesz látható a Müpában, további előadásokat pedig április 7-én, majd május 28-án és 29-én láthatnak az érdeklődők.
Az előadás bemutatója a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjaként
a Müpa szervezésében valósul meg.
Előadja:
a Duna Művészegyüttes és a Göncöl zenekar
Közreműködik:
ének: Navratil Andrea
Felvételről közreműködik:
ének: Izabella Caussanel
hegedű: Gáspár Álmos
brácsa, brácsakontra, tambura, ír buzuki: ifj. Csoóri Sándor
cselló: Friderikusz Péter
nagybőgő: Lakatos Dávid
basszusgitár: Földes Gábor
tárogató, furulya: ifj. Szerényi Béla
trombita, szárnykürt: Sebestyén Patrik
harmonika: Herédi Zsombor
zongora: Őri Kiss Botond
hárfa: Csernovszki Márk
cimbalom: Horváth Áron
éneklő fűrész: Okazaki Masato
Alkotók:
zeneszerző (első felvonás): ifj. Csoóri Sándor
zenei szerkesztő (második felvonás): Pál István „Szalonna”
dramaturg: Orza Călin
díszlet: Michac Gábor
jelmez: Winklerné Petri-Kiss Borbála, Furik Rita
táncmester: Módosné Almási Berta, Módos Máté, Sáfrán Balázs, Szabó Csaba,
Farkas Ágnes, Gaschler Beáta, Antal Áron, Nagypál Anett
tánckarvezető: Soós Gyula András, Bonifert Katalin
koreográfus: Farkas Tamás, Kovács Norbert „Cimbi”, Kádár Ignác, Juhász Zsolt,
Orza Călin
rendező: Juhász Zsolt