(Francisc) Hubic Ferenc egyik magyar zenész kortása is fontos szerepet töltött be Nagyvárad zenei életének korabeli pozitív alakulásában. Előző cikkben olvashattunk pár gondolatot Romulus Botto tollából, amikor barátját, ugyanakkor egykori tanárát a Népakarat című helyi újság 1947. november 16-i számában búcsúztatta.
Romulus Botto (Ștefan Iosif)
(1904 – 1995 )
1904 szeptember 2-án született Feketetót községben (román nyelven Tăut, település Romániában, a Partiumban, Bihar megyében) , egy szegény parasztcsaládban. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában, a középiskolát pedig Nagyváradon végezte. Kezdetben katonazenét tanult, majd a nagyváradi konzervatóriumban Hubic Ferenc (Francisc Hubic), Cornel Jăvulescu, Szalai Imre tanárok tanítványa lett. Később a bukaresti konzervatóriumban Nona Otescu, Mihai Iora, Ion Chirescu, Alfred Alexandrescu, Ştefan Popescu tanároknál folytatta tanulmányait.
1924 tavaszán elindította az első kórusmozgalmat a bihari falvakban, az első kórust szülőfalujában, Tótiban alapította meg.
1927-ben memorandumot nyújtott be a Bihari Astra Kulturális Egyesület elnökének, amelyben sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy nem kap segítséget a munkájában a bihari falvakban történő kórusok és rézfúvósok megalapításához, ugyanakkor bemutatja, hogy lehetne megvalósítani a falvak művelődését.
A memorandumot követően – 1928 őszén – 4 éves iskolát hoznak létre, ahol kórus – és fúvószenekar vezetőket képeznek a bihari falvak számára. Az új vezetők felkészítése eme írás szerzőjére volt bízva. 1924-1936 között 16 kórust és 3 rézfúvós zenekart szervez Nagyváradon és a bihari falvakban. Az 1936-1947-es években Aradon a katonazenekar vezetőjeként, a városi konzervatórium igazgatójaként, és a Nagyváradi Filharmónia zenekarának (az 1949 februárjában államosított, immár hivatásos zenészekkel működő Filharmóniát) karmestere és vezetőjeként tevékenykedik.
Egyik érdekesség az, hogy 1949-ben egyszerre tizennyolc filharmónia alakult az országban, a “nagy zenerajongó” orosz megszállók nyomására, valamint az is egy izgalmas történelmi adalék, hogy ámbár a hivatásos zenészekkel működő Filharmóniát ebben az évben alapították, de ennek igazi (komolyzenei muzsikusok – és zenekedvelők által magánúton fenntartott és működtetett állandó zenekar) alapításának éve 1888 volt.
A Nagyváradi Állami Filharmónia első vezetője Romulus Botto zeneszerző lett. Induláskor Romulus Botto volt a karmester, majd az intézmény igazgatója is.
A sokoldalú szervező zseni néhány évig volt az intézmény élén, aki hatvantagú zenekart (irányítása alatt például 65 tagúra nőtt a zenekar) és nyolcvantagú énekkart irányított, kitűnő érzékkel és szakmai rátermettséggel. Művészeti bizottság intézte a műsorok összeállítását és neves művészek meghívásait. Ennek a bizottságnak volt a mozgató rugója (Breuer) Boda Oszkár mellett nagytatám, Thurzó Sándor is. Az ő közreműködéseikkel indult be komolyan az állandó zenei élet.
Karmestereként 8 kórust, 2 szimfónikus zenekart és 2 rézfúvós zenekart szervez és újraszervez. Szegény gyerekeket vesz pártfogásába, akiket liceumba, majd az aradi és temesvári konzervatóriumba irat be, támogatva tanulmányaikat a katonazenekar alapjából. Ezek közé tartozik Conta Iosif – a Bukaresti Rádió karmestere, Simion Petru – a Bukaresti Operaház fuvolaművésze, Ceavici Gheorghe – a Brassói Operaház fagott művésze. A Temesvári Operában – Albu Francisc, Neamţu Pavel klarinétosok, Puta Iosif – oboa, Corbu Valeriu – trombita, valamint a Temesvári Filharmóniánál Uivaroşan Alexandru – fagott művész, a Nagyváradi Filharmóniában Popovici Petru – kürt művész és sokan mások, akik katonazenét játszanak.
A harmadik kategóriába tartoznak azok a vidéki személyek, akik aktívan részt vesznek az amatőr zenekarokban. Széles körű támogatást nyújt Arad megyei művészeti csoportoknak, és ugyanitt megszervezi az első karmesterkurzust vidéki művészek számára.
A Művészeti Minisztérium Zene Osztályának 1946. július 18-án kelt 1262. számú rendelete delegálja azzal a céllal, hogy megszervezze a kórust – és rézfúvós zenekarok központi irodáját Bihar, Arad, Hunyad és Temesvár megyében.
A Művészeti Minisztérium 1946. október 24-én kelt 1861. számú rendelettel megbízza, hogy ellenőrizze és jelentést tegyen a minisztériumnak az erdélyi, partiumi, bánsági és máramarosi kórusok és rézfúvós zenekarok aktivitását illetően.
A Művészeti Minisztérium Személyzeti Igazgatósága 2017. számú rendeletével 1947 februárjában kinevezi az Arad megyei kórusok, rézfúvós – és folklór együttesek tiszteletbeli felügyelőjének.
Folyt. köv.
Thurzó Zoltán