21.3 C
Budapest
vasárnap, május 26, 2024
hirdetés

Hegedűs a háztetőn-premierhétvége a Budapesti Operettszínházban

Fotó: Art&Lens Photography

Állótapssal fogadta a közönség a Hegedűs a háztetőn című musicalt! Az Operettszínházban közel 40 év után két szereposztással újra megszólalt a spirituális mű, amely keserédes humorával, különleges zenei világával mindig megtalálja az utat a nézők lelkéhez. Felcsendültek a mindenki számára ismerős dallamok, a „Ha én gazdag volnék” és a Hagyomány, hagyomány…” – a két Tevjét alakító színművész Földes Tamás és Dézsy Szabó Gábor feledhetetlen tolmácsolásában.

Bozsik Yvette rendezésében látványos tablók, kimerevített pillanatok és érzések, az orosz és zsidó táncművészet motívumait a kortárs táncokéval, balett- és pantomím elemekkel ötvöző koreográfia, valamint a tradíció és a modern ütközését fagerendákkal és tükrökkel megjelenítő díszlet (Khell Zsolt munkája) fogadta a nézőket. „Nem szerettünk volna a régi ikonikus előadásnak megfelelni, hanem egy újat szerettünk volna alkotni, ami reflektál a mai világra. A mű fontos mondanivalója a szeretetben és egységben való létezés, illetve a változás és a hagyomány kettőse.” (Bozsik Yvette)

A hegedűs figurája, Kiss-Balbinat Ádám alakításában, a zsidó sors szimbólumaként, mint tér és idő őrzője és irányítója végig kísérte az előadásban felvillanó emberi sorsokat. Az előadás egyik leglátványosabb jelenete az álomkép szürreális látomása, ahol a múlt, a jelen és a jövő egybeolvad, de hasonlóan monumentális a kocsma-, vagy az esküvői jelenet is.

Az első estén Földes Tamás Kaszás Attila-díjas színművész alakította Tevje szerepét. Őt idézve …nem véletlen, hogy a darab elején azt mondta Tevje, hogy mindannyian hegedűsök vagyunk a háztetőn, ami egy bizonytalan állapot. A mai világ pedig egyre gyorsabban halad afelé, hogy vagy változtatnia kell az emberiségnek azon, ahogy él – a pénz, az idő és a megszerezhető dolgok hajszolásán -, vagy vissza kell térnie valamiféle spirituálisabb lét felé. Egyensúlyoznunk kell, de ha nem vigyázunk, előbb-utóbb leesünk. Ezért is kellenek az ilyen darabok, amelyek talán arra ösztönzik az embereket, hogy váltani kellene, a lélek felé fordulni az anyagiak helyett, és akkor túlélhet az emberiség.”

Golde szerepét Szulák Andrea alakította az előadásban: „Golde babonás, egyszerű ember. A világ értelmezéséhez ez az egyik menedéke, kapaszkodója. Az a játékosság benne, amit mi magunk is megtapasztalunk a hétköznapokban, hiszen amikor furcsát álmodunk, szeretnénk tudni a jelentéséről.”

Berzsenyi Kriszta jelmeztervező Marc Chagall festményéből merített inspirációt, a darab legfontosabb üzenete az egység a jelmezeken is tükröződik.  Kézzel festették meg az anyagokat, így egyedülálló jelmezvilágú előadás született. Orbán János Dénes fordításában klasszikus nyelvezeten szólalt meg a mű, szöveghűbb, metafizikusabb változat született, amely jobban hasonlít az eredetihez, ugyanakkor a mai világhoz igazodik. „Szinte 300 szó van a magyar nyelvben, ami jiddis eredetű, próbáltam a dalszövegekbe is minél több jiddis kifejezést beilleszteni.” (Orbán János Dénes) 

A második szereposztás Tevje szerepében Dézsy Szabó Gábor debütált. Őt idézve „…az emberek egymás közötti feszültsége, valamint a hatalom által szított gyűlölködés hogyan tudja megkeseríteni a mindennapi életet. Pedig boldogan is tudnánk egymás mellett élni.” Golde feleségének szerepében Kalocsai Zsuzsát láthatták a nézők, aki szerint „…az egymás iránti tolerancia fontossága az egyik mondanivaló. A másik pedig, hogy bár az ember gyökerei, identitása fontos, de a legfontosabb a világon a szeretet, mert az mindent legyőz.”

A Budapesti Operettszínház majdnem teljes társulatát, az Énekkart és a Balettkart is felvonultató monumentális előadást a bemutató első estéjén Pfeiffer Gyula Főzeneigazgató vezényelte, a második előadást pedig Tassonyi Zsolt karmester.

További előadások: https://bit.ly/3qyNlpS

Kapcsolódó

Kövess minket

1,086RajongókTetszik
0KövetőKövetés
162FeliratkozóFeliratkozás
- Hirdetés -hirdetés

Legfrissebb