Fotó: Nagy Attila
A Pelléas és Mélisande a dán Kirsten Dehlholm rendezésében, az általa vezetett Hotel Pro Forma performanszszínház koncepciója alapján, Haja Zsolt / Fülep Máté, Pasztircsák Polina és Kovács István főszereplésével látható 2022. február 25-től az Eiffel Műhelyházban. Az Opera Zenekart az előadások alkalmávala neves francia karmester, FrédéricChaslin vezényli.
A Pelléas és Mélisande alaphelyzete szerelmi háromszög Golaud herceg, a felesége, a titokzatos Mélisande és Golaud féltestvére, Pelléas között. Míg a két címszereplő azzal küzd, hogy tisztázzák magukban és megosszák az egymással a másik iránti érzéseiket, addig Golaud-t egyre jobban hatalmába keríti a féltékenység, ami végül tragikus végkifejlethez vezet.
Debussy csaknem egy évtizeden át dolgozott darabja megírásán. Formabontó műve egyszerre ment szembe a francia operai hagyományokkal és a kor népszerű, wagneriánus tendenciáival is. A korban szokatlan, inkább prózai librettó a később irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett flamand szerző, Maurice Maeterlinck azonos című szimbolista drámája felhasználásával született. Debussy operájában nincsenek zárt számok, áriák, sem kórustételek – az énekkar csak a színpadon kívülről működik közre –,valamintnem tartalmaz a korábbi korokban megszokott balettbetéteteket sem, és bár használ wagneri értelemben zenei motívumokat, azokat inkább elvont fogalmakhoz köti. Álomszerű, visszafogott, az énekelt szöveget aláfestő zenéjével inkább az érzelmek finom, árnyalt színeit kívánja ábrázolni.
A Pelléas ésMélisande 1902-es bemutatója ugyan botrányosra sikerült a párizsi Opéra-Comique-ban – ebben szerepet játszott, hogy Maeterlinck kifogásolta, hogy barátnőjétől elvette Mélisande szerepét a zeneszerző –, a közönség sikerre vitte a darabot, amit a következő években Európa több országában és az Egyesült Államokban is bemutattak, meghozva Debussy számára a nemzetközi elismerést. Debussy munkássága ezáltal olyan későbbi zeneszerzőkre is nagy hatást gyakorolt, mint Olivier Messiaen, Bartók Béla, Kodály Zoltán vagy a dzsessz világából ismert Bill Evens. A Magyar Királyi Operaház 1925-ben mutatta be a művet, Márkus László rendezése mindössze öt előadást ért meg. Nagyobb sikert könyvelhetett el Mikó András 1963-as felújítása, amely 1970-ig több mint 40 alkalommal volt látható az Andrássy úton.
