„Ha nincs gólya, nincs gyerek. Ha nincs gyerek, nincs jövő. Ha nincs jövő, nincs jelen. Ha nincs jelen, nem vagyunk. Ha nem vagyunk, az a világvége. Egyetlen gólya lelövése katasztrófával fenyeget.”
A Baltazár Színház a lehető legaktuálisabb témát választotta új előadásához, A világot tartó oszlopokhoz. A társulat kérdésfelvetése az, milyen problémákkal küzd az emberiség a jelenben. A világunkat tartó oszlopok közös értékeinket jelentik: a hitet, a szabadságot, egymás szeretetét vagy a természet tiszteletét. Sokszor joggal érezzük úgy, hogy ezek az értékek hiánycikkek a XXI. század társadalmaiban. Ám a Baltazár Színház előadása többre vállalkozik, mint hogy felmutassa az őket foglalkoztató problémákat. Ahogy Vörös István költő-drámaíró a tőle megszokott lírai módon megfogalmazza a társulat számára írt új darabjában: „Mi is afféle festők vagyunk. Újra festjük, ami megtörtént, megváltoztatjuk a megváltoztathatatlant.”
Az előadás különlegessége, hogy a színház négy rendezője – Elek Dóra, Farkas Dorka, Kováts Kriszta és Réti-Harmath Olívia – közösen dolgozott rajta, ezzel a munkafolyamatban is modellezve a közös értékteremtésre való törekvést.
A Baltazár Színház társulata új taggal bővült, Klabacsek Dániel ebben az előadásban lép először színpadra. Részt vesznek a produkcióban vendégművészek is: Básti Andrea és Felföldy György tanárként és színészként már évek óta erősíti a Baltazár Színház csapatát, míg Formán Bálintot és Keresztes Sándort első alkalommal láthatja itt a közönség. A produkció további különlegessége, hogy Keresztes Anna, a Baltazár színésznője első alkalommal lép közösen színpadra édesapjával, Keresztes Sándorral.
Előadják: Básti Andrea, Fehér Dániel, Felföldy György, Formán Bálint, Horváth Szilvia, Keresztes Anna, Keresztes Sándor, Klabacsek Dániel, Kocsi Zsófia, Kovács Panka, Medetz Attila, Raffael Erzsébet, Szilvásy Márton, Vörös Ferenc
Író: Vörös István
Rendezte: Elek Dóra, Farkas Dorka, Kováts Kriszta, Réti-Harmath Olívia
Zene: Szirtes Edina Mókus
Látvány: a másik Kiss Gabriella
