Julian Rachlin és a Nemzeti Filharmonikusok a Müpában

Julian Rachlin és a Nemzeti Filharmonikusok a Müpában

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyolc koncertből álló Ferencsik-bérletének záróhangversenyén, május 19-én (Müpa), egy olyan világhírű művész a vendég, aki a Bécsi Filharmonikusok történetének valaha volt legfiatalabb szólistájaként írta be magát az előadó-művészet nagykönyvébe. Julian Rachlin ezen az estén egyszerre szólista és karmester.  

„Rachlin vérbeli muzsikus: szívben-lélekben virtuóz, egy bajnok tartásával.” (The Los Angeles Times)
 
A legendás orosz hegedűsiskolához kötődő, karmesterként is aktív litván muzsikus a romantika gyöngyszemeiből válogatott budapesti koncertjére. A bevezetésként elhangzik Csajkovszkij Polonéz az Anyegin című operából. Ezt követi a zeneirodalom egyik legszebb alkotása, Mendelssohn e-moll hegedűversenye, amelyet Julian Rachlin szólaltat meg. Az estet Csajkovszkij V. szimfóniája zárja. A bő háromnegyed órás mű egy különlegesen gazdag lelkivilágú személyiség portréja, szorongásaival, örömeivel, emlékeivel – talán az emberi érzelmek kendőzetlen kifejezése az, amivel ez a csodálatos kompozíció ma is megragadja a hallgatót.
 
2018. május 19. (szombat) 19.30 óra
Müpa – Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem
Ferencsik bérlet – záróhangverseny  
Csajkovszkij: Polonéz az Anyegin c. operából
Mendelssohn: Hegedűverseny e-moll, op. 64
Csajkovszkij: V. szimfónia e-moll, op. 64
Km.:a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
JULIAN RACHLIN hegedű és karmester
 
A Nemzeti Filharmonikusok következő koncertje:

2018. május 24. (csütörtök) 19:30 óra
Pesti Vigadó
 
ROHMANN DITTA ÉS VASHEGYI GYÖRGY
 
Mintegy kétszáz év magyar zenéjéből válogat a főleg régizenei produkcióiról ismert kitűnő karmester, Vashegyi György. Erkel 1844-ben bemutatott operájának – a magyar nemzeti opera korszakos remekművének – nyitánya után Dubrovay László Gordonkaversenye hangzik el, amelyben – mint a hetvenöt éves szerző mondja – a szólistának számos speciális játéktechnikai elem ad lehetőséget virtuóz képességeinek megmutatására. Aligha lehetne erre a szerepre rátermettebb művészt találni, mint Rohmann Ditta, aki nemzedékének egyik legnagyszerűbb muzsikusa; játékában nyitottság, természetes zeneiség és az emberek megszólításának nemes szándéka egyesül. Az 1937-ben született Csíky Boldizsár Erdélyi rapszódiáját 2012-ben mutatták be: „Ha nagyon össze tudsz fonódni a saját zenei anyanyelveddel, a népdalkultúrával, az általa felkínált gazdagsággal, utána bármely műfajban úgy tudsz írni műzenét, hogy a háttérben ott van a népdalkincs is, és érezni lehet rajta, hogy az magyar zene” – vallja az erdélyi szerző, aki ezzel is Bartók és Kodály művészi elveit követi. Az 1926-ban bemutatott Háry János jelentősége elsősorban abban áll, hogy általa a magyar népdal sikerrel kapcsolódott a zenés színpad több évszázados hagyományához – a daljátékból készült szvit egyike a legnépszerűbb koncerttermi daraboknak.
 
Erkel Hunyadi László – nyitány
Dubrovay László Gordonkaverseny
Csíky Boldizsár Erdélyi rapszódia
Kodály Háry János – szvit
Km.: Rohmann Ditta gordonka, Nemzeti Filharmonikus Zenekar
Vezényel: Vashegyi György

 



AJÁNLÓ


A szavak ereje A szavak ereje
Aki volt már állásinterjún, az tudja, milyen nehéz a feltett kérdésekre oly módon válaszolni, hogy a lehető legjobb színben tűnjünk…
Lehetetlen nem kommunikálni Lehetetlen nem kommunikálni
Az egyszerű népi bölcsesség szerint nem az számít, hogy mit mondanak az embernek, hanem az, hogy ki mondja. Ha azonban…
Valami örökre véget ért Valami örökre véget ért
A változás mindig magában rejti az új lehetőségét, a fejlődést, a jobb, a több ígéretét. Ugyanakkor, amikor valami megszületik, törvényszerűen…
Öt nap alatt csoda történhet Öt nap alatt csoda történhet
Az írásokból úgy tudjuk, Isten hat nap alatt teremtette meg a világot, míg a hetedik nap megpihent az alkotás folyamata…













  • Jegyértékesítő partnereink



    Impresszum - Kapcsolat | Adatvédelmi tájékoztató