2019. február 27. és március 24. között harmadik alkalommal szervez a Műcsarnok olyan csoportos kiállítást, amelyben termenként egy-egy művész állítja ki munkáit, a Műcsarnok egy-egy belső kurátorának válogatása és koncepciója szerint. A mostani tárlat előzményei a 2016-os Frissen, illetve a 2018-as Kilenc műteremből című bemutatók. A kiállító művészek munkásságának karaktere különböző, ennek ellenére az egyes „külön” termek kiállításait összetartja a közös cím, a közös katalógus és az, hogy minden esetben a Műcsarnok munkatársai válogatnak a művek közül.

Járjuk sorra a termeket egy képzeletbeli séta keretében. Az VIII. terem falain és padlóján Németh Marcell szobrászművész munkái lesznek láthatók. Acélreliefjein – amelyek a hazai és a nemzetközi szcénában is egyedülállók – a felületeket vegyszerekkel maratja, aminek köszönhetően színes, monokróm  képet kap, másrészt olyan plasztikai kísérleteket végez, melyek a festmény síkbeli és a relief térbeli felülete között egyensúlyoznak.

A II. teremben Ördög Noémi, művésznevén Naomi Devil vászonra festett olajfestményeit láthatjuk. Alkotásait a kompozícióban és a színhasználatban egyaránt intenzív vizualitás jellemzi. A korábbi popos, futurisztikus, illetve szürrealista festményeket követően az utóbbi évek munkái többnyire a barokk és manierista festőkre emlékeztető módon zsúfoltak, de 2017-es sorozatán, barokkos képeinek mintegy ellenpontozásaként Ingres és Bougereau nőalakjait parafrazeálja a klasszicizálás jegyében letisztult terekben.

A III. teremben Horváth Éva Mónika művei láthatók. A festő szakon végzett alkotó szerteágazó teoretikus érdeklődése évek óta a tömeg vizuálisan megragadható energiája felé irányul. Performanszai és a most kiállított munkák a tökéletesen megtelt/kimaxolt világ, a tömeges helyzetek anomáliáit pásztázzák.

A IX. teremben az autonóm textilművészetet művelő Richter Sára installációja kap helyet. Technikája a nyers lenvászonra történő varrás, hímzés, anyagában festés és tárgyapplikálás. A Műcsarnokban megvalósuló kiállítására tervezett, térbe függesztett szalagok egyaránt tekinthetők naplónak, önvallomásnak, amely női szemszögből az „életközepi vergődés utáni megbékélésről, újragondolásról” szól.

A Műcsarnok X. termében Bojti András kiállítása a tér szoborrá, térplasztikává formálását célozza meg a színes fóliával ellátott, transzparens biztonsági üvegből, rozsdamentes acélból és fényből épülő installációval.

A Műcsarnok XI. termében, az apszisban kap helyet Milorad Krstić Magyarországon alkotó szerb nemzetiségű képzőművész, animációs filmrendező kiállítása, melyen az alkotó a Ruben Brandt, a gyűjtő című új animációs filmjéhez kötődő alkotásokkal szerepel.

A XII. teremben Szabó Ábel festőművész képei lesznek láthatók. A művész évek óta fest budapesti városképeket, korábban főleg nagy méretben. A mostani kiállításon közepes és kis méretű olaj-vászon képeket állít ki, főleg utcarészleteket, a józsefvárosi kínai piac helyszínét, egy-egy épületet, buszmegállót.

Hozzászólás

Please enter your comment!
Please enter your name here