Megjelent a negyedik kötete annak a sorozatnak, amely a lovagkeresztes Waffen-SS katonákat mutatja be. Ez a kötet –hasonlóan az előzőekhez – tényszerű adatokat közöl a magas katonai kitüntetést elnyert katonákról, illetve részletesen leírja, milyen harctéri hőstettel érdemelték ki a lovagkereszt viselését.
A könyvben a 4. „Polizei” SS páncélgránátos-hadosztály az Ordnungspolizei és a nem hadosztály szintű alakulatok azon katonái szerepelnek, amelyek kiérdemelték a lovagkeresztet. A közel hatvan nevet tartalmazó listáról érdemes két olyan nevet – mintegy kedvcsinálóként az olvasáshoz – kiemelni, amelyek a II. világháborús magyar történelemben is jelentős szerepet játszottak.
Karl Pfeffer-Wildenbruch – rendfokozata SS-Obergruppenführer und General der Waffen-SS und Polizei – átvéve a IX. SS-hegyihadosztály irányítását, azt a parancsot kapta, hogy az 1944 decemberében bekerített magyar főváros védelmét vezesse. Bár a helyzet teljesen reménytelen volt, mégis sikerült vezetésével a túlerőben lévő szovjet csapatokat 49 napig feltartóztatni, ezáltal időt nyerve ahhoz, hogy a folyamatosan nyomás alatt visszavonuló német és magyar erők némileg rendezhessék soraikat.
Otto Skorzenyt – SS-standartenführer der Reserve renfokozatot ért el – egykor Európa legveszélyesebb embereként tartották számon, s egyáltalán nem alaptalanul. Vállalkozásainak listáján nem kisebb sikerek szerepelnek, mint Mussolini kiszabadítása a megközelíthetetlennek hitt Gran Sasso-i börtönből, vagy a Greif nevű hadművelet, amikor az utolsó nyugati irányú nagyszabású német támadó hadműveletet speciálisan kiképzett – és az amerikai vonalak mögött ledobott – kommandós katonák harcbavetésével segítette. Nekünk, magyaroknak azonban talán legemlékezetesebb kommandós akciója a Maus fedőnevű vállalkozása volt, aminek keretében kis harccsoportjával sikeresen rabolta el a magyar kormányzó fiát, ifjabb Horthy Miklóst. Életét tekintve érdekesség, hogy nem csak túlélte a háborút, de fogságba esése után kalandos módon megszökött az őrizetből, majd a dél-amerikai diktátor, Peron államelnök személyes testőre lett. S bármely veszélyes életet élt is, végül ágyban, párnák között hunyt el tüdőbetegségben 67 éves korában.
De ez csak két név a könyvbeli ötvenvalahány lovagkeresztes sorából, s ha nem is mindegyiknek volt ilyen kalandos és veszélyekkel teli az élete, azt bátran elmondhatjuk, hogy mindenki bátran harcolt, és méltó volt a magas katonai kitüntetésre. Érdemes tehát elolvasni a haditetteiket, amiért kitüntették őket, eltekinteni attól, hogy milyen egyenruhát viselve, milyen eszme érdekében szálltak harcba. Mert a hősiességet nem a szerint kell méltányolni, hogy mely nemzet katonája vitte véghez, s a bátorság elismerését sem lehet oly módon osztályozni, hogy mi volt a célja annak, aki kockára tette az életét. Nyilván minden hadseregben voltak és lesznek gyáva és bátor katonák, ez a könyv, most éppen a Harmadik Birodalom egykori hőseinek haditetteit adja közre, s ezeket a cselekedeteket mindenki legjobb, ha objektíven, politikai elfogultság nélkül olvasgatja. A mai olvasóknak élményt nyújt, az egykori katonáknak méltó emléket állít ez a kiadvány.
Tölgyesi Tibor
Sikora László
A Waffen-SS lovagkereszt birtokosai 1940-45
4. „Polizei” SS-páncélgránátos-hadosztály, az Ordnungspolizei és a nem hadosztály szintű alakulatok lovagkereszt birtokosai
Miskolc, 2022 Magánkiadás
Ára: 7500 Ft
