A diktatúrákban az uralkodók minden időben jónak látták, ha személyi biztonságukat arra rátermett testőrgárda védi. Azonban ez a gárda a legtöbb esetben olyan fontos tényezővé vált, ami kérdésessé tette, ki is uralkodik valójában.
A Római Birodalom hosszú századokon át a szenátus kollektív vezetése alatt állt, azonban Iulius Caesar színrelépésétől kezdve megszületett az egyszemélyes uralkodási forma, amit hivatalos nevén császárságnak hívunk. A császárok legtöbbje azonban úgy vélte, élete akkor van igazán biztonságban, ha éjjel-nappal jól felkészített, marcona őrök vannak testközelben mellette.
Ez a testőrgárda annyira közel került – szó szerint és átvitt értelemben is – a császárhoz, illetve a császári hatalomhoz, hogy abszolút kiváltságos helyzetben érezhette magát. Ezt a privilégiumát sokszor és sokféle módon ki is használta, fontos és befolyásoló tényezőként megjelenve a történelem színpadán.
A kötet a római császári testőrség felemelkedésének és végül törvényszerűen bekövetkező bukásának történelmén viszi végig az olvasót. A közel 350 éves időszak kezdete ie. 44-re datálható, létrehozásukat nem kis mértékben a Caesar elleni merénylet inspirálta. Bár a hadvezéreknek ezt megelőzően is volt fegyveres testőrségük, mint hivatalos és szigorú szabályok szerint működő szervezet ez Augustus idejében alakult meg valójában. Utolsó ténykedésük pedig iu. 312-ben történt, amikor a Milvius hídi csatában még felbukkantak a csatatéren. A két dátum közötti időszakot – méltón a Római Birodalom szövevényes és sokszor nehezen átlátható történelméhez – át- meg átszövik a gárdán belüli belviszályok, megosztottság, polgárháborús időszakok és személyes ambíciók váltakozása.
A szervezett tagjai közé Róma legjobb katonái kerültek, akik a legtöbb kiváltságot is élvezték életük során. Katonaként ők voltak a legjobban megfizetve, ők szolgáltak a legrövidebb ideig, s ők élhettek a legjobb körülmények között. Nem véletlen, hogy sok legionárius vágyott arra, hogy tagja lehessen ennek a testőrgárdának, de ez a tagság sokszor tette őket elbizakodottá és vélték önmagukat különbnek nem csak az egyszerű polgárok, de a többi római katonához viszonyítva is. Ez az elbizakodottság azonban sokszor addig ment, hogy császárokat helyeztek trónra, vagy éppen fosztottak meg a hatalmuktól. Alakították a Római Birodalom történelmét, miközben sokszor nem is a birodalom érdekeit, hanem saját személyes ambíciójukat akarták sikerre vinni.
A kötet – amellett, hogy szemmel láthatóan átfogó kutatómunka előzte meg megjelentetését – rendkívül olvasmányosan és lebilincselően érdekesen visz el minket egy rég letűnt korba. A leírtak jobb megértését segítik a mellékletként csatolt függelékek a legfontosabb évszámokkal, a latin szavak magyarázatával, a praetorianus szervezet felépítésével, vezetőivel, a katonák javadalmazásának számszerű adataival. A kiadónak még arra is volt gondja, hogy néhány oldal terjedelemben közölje azokat a színes képmellékleteket, amelyek fotóin a korból fennmaradt tárgyi emlékek láthatók.
Tölgyesi Tibor
Guy de la Bédoyere
Praetorianusok
PeKo Publishing Kft. 2021.
Ára: 6500 Ft
