Székesfehérvár, Vörösmarty Színház színpadán…
Különleges koncertélményben lehetett része a közönségnek, akik 2026. március 6-án jelenlétükkel megtisztelték az Alba Regia Szimfonikus Zenekar szervezésében Szerelem, Sors, Szenvedély címmel megrendezett nőnapi koncertet Székesfehérváron a Vörösmarty Színházban. Az esten a magyar musical- és popélet kiválóságai léptek színpadra, Szulák Andrea, Zsemlye Veronika, Dolhai Attila és Szomor György. A hatalmas érdeklődésre számot tartó koncert a meghirdetés után egyetlen nap alatt teltházas lett, ezért az esti előadáson kívül a szervezők egy délutáni előadással is kedveskedtek az érdeklődőknek.
Az est a nőket ünnepelte, melyben Szerelem, Sors, Szenvedély címet viselve egy felejthetetlen zenei utazásra hívta a nagyérdeműt, ahol musical- és poplegendák dalai csendülnek fel szimfonikus hangszerelésben, fantasztikus előadásban az Alba Regia Szimfonikus Zenekar előadásában, melyet ezen az estén az Alba Stúdió Zenekar egészített ki Ruff Tamás vezényletével.
A székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar (ARSO) története több mint egy évszázados múltra tekint vissza. Az ARSO vezető szerepet tölt be Székesfehérvár zenei életében, magas színvonalon szolgálva ki a helyben, illetve a város vonzáskörzetében lakó zeneszerető közönség igényeit. Az együttes repertoárja a kora barokktól napjaink zenéjéig terjed, de az opera, az operett és a színvonalas populáris muzsika, valamint a kortárs zene sem hiányzik programjaikból. A hazai koncertpódiumokon és az országhatárokon túl is sikerrel szerepelt Alba Regia Szimfonikus Zenekar eredményes művészi tevékenységét 2021. május 1-től Ruff Tamás igazgató, a zenekar karmestere
vezetésével végzi. Ruff Tamás ez év Január 22-én, a Magyar Kultúra Napja alkalmából a magyar kultúra megőrzéséért tevékenykedő szakemberként miniszteri elismerésben részesült.
A koncert műsora a musicalirodalom ikonikus alkotásait idézte meg. Felcsendülnek részletek az elementáris erejű István, a király című rockoperából, a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról máig aktuális dalai, valamint a szenvedély és a végzet történeteit feldolgozó nemzetközi sikermusicalekből, mint a Mozart!, az Elisabeth és a Monte Cristo grófja.
A nőnapi koncert rendhagyó indítása Mozart: Kis éji zene zenekari számával nem volt véletlen a zenekar repertoárját tekintve, bár a közönség meghökkenve tapasztalta, nem erre számított, de Ruff Tamás karmesternek köszönhetően azután meglepetést meglepetés követett.
Az estét, ha egyetlen mondattal kellene jellemezni: Igazi hangokba zárt élmény volt. Valódi különleges finomságok születtek a színpadon. Csupa- csupa az ünnephez kapcsolódó, a szeretet, a szenvedély erejét csodálatosan megfogalmazó nagyívű dalok, fantasztikus előadásban, varázslatos hangulatot teremtve, melyhez nagyban hozzájárult a nagyszerű zenekar, élükön Ruff Tamás karmesterrel, aki abban a két órában felvállalta a házigazda, műsorvezető szerepét is.
És jöttek sorban a csodálatos dalok… Musical… Szép és lélegzet visszafojtós. A megszokott minőségben. Voltak hatalmas nagy ívű dalok, hosszan kitartott erős és szárnyaló hangok, szépségben és érzelemben, annak közvetítésében hibátlan volt. Mindjárt indításként Szulák Andrea New York, New York dalával: „New York-ot meghódíthatom és vár a világ,” senkihez sem hasonlítható, karcos hangjával hatalmasat énekelt, a közönséget meghódította mindenképp. A dal után méltatta kedves kollégáját, Dolhai Attilát a Vörösmarty Színház igazgatójaként és kedvesen úgy indította útjára a műsort:
„érezzék magukat olyan csodálatosan, ahogy mi is…”
Az est hangulatáért felelős Ruff Tamás bebizonyította, konferansziénak sem utolsó, aki szellemes összekötő szövegekkel, humoros megjegyzésekkel vezette fel az egyes dalokat, mutatta be a fellépőket. Kedves szavakkal méltatta az est ünnepeltjeit, köszöntve a hölgyeket elmondta, a nők a fény az életben, ők az élet napos oldala, de az életnek van árnyoldala is. Ilyen hatásos felvezető után
a színpadra szólította a hazai musicaljátszás két legnagyobb „árnnyá” nőtt alakját Szomor Györgyöt és Dolhai Attilát és ezzel kezdetét vette a fantasztikus árnyék blokk: a Monte Cristo grófjából Szomor György nagysikerű dala, az Árny vagyok csupán, majd Dolhai Attila az örök Mozart Árnyék dala és a végén a nagysikerű közös duett, Elisabeth Ma nagyot nőtt az árnyék.
Dolhai Attila a nagyot nőtt az árnyék délutáni előadásakor így köszöntötte Szomor Györgyöt: haza jöttél…nem véletlen, hiszen Szomor György pályafutását ezeken a világot jelentő deszkákon kezdte, miután elvégezte a Gór Nagy Mária Színitanodát, 1995-ben szerződtette a székesfehérvári Vörösmarty Színház, melynek alapító tagja volt. Duettjük falakat rengető volt.
A kettőjüket jellemző felszabadultság és öröm, az egymás iránt érzett meleg szeretet az egész este hangulatán érződött, hogy jól érzik magukat a színpadon és élvezik egymás társaságát. Példaértékű a kettejük barátsága, kapcsolata, ahogy erősítik egymást a színpadon, sugárzik az energia és a szeretet a másik iránt és áramlik a közönségre. Fantasztikus, ahogyan inspirálják egymást a még frenetikusabb
éneklésre és közben nem titkoltan örülnek egymás sikerének, a másik nem mindennapi teljesítményének, a kiénekelt magas hangjainak. Hatalmas hangjuktól repedeztek a színház falai. Daluk utáni füttyorkános ovációt Ruff Tamás hitetlenkedve fogadta: „Gondolták volna, hogy egy árnyék (vagy kettő!) ilyen népszerű tud lenni?!”
A koncert „árnyékos” oldala után fényesebb vizekre evezve a folytatásban Zsemlye Veronika jazzénekes, ungvári származású művész lépett színpadra. A művésznő volt az esten a szerelem, a szenvedély, a líra megtestesülése. Csodálatos érzékenységgel énekelt egy szerelmes dalt Lara Fabian: Je t’aime dalát franciául, majd egy Barbra Streisand dalt, valamint egy megható, szenvedélyes lírai saját szerzeményt. Zsemlye Veronika hivatalos oldalán így mutatkozik be:
„Mikor énekelek, boldog vagyok és ezt az érzést minden egyes alkalommal mikor a színpadon állok, szeretném átadni a közönségnek. Saját szerzeményeimen, Lara Fabian Je t’aime-jén és egyéb dalain, valamint finom klasszikus jazz zenén keresztül szeretnék a közönségnek érzéseket, élményeket nyújtani.” Ez nagyon jól sikerült. Saját szerzeményének fantasztikusan szép szövegével és dallamvilágával az est egyik katartikus élményét adta a nézőknek:
„Ki törli le a könnycseppet az arcomról, ha sírok,
ki fogja meg a kezemet, ha mozdulni sem birok,
ki mondja meg, ha eltévedtem merre kell menni,
ki mondja meg, hogy mit tegyek, ha nem tudom, mit kell tenni
ki gyógyítja meg a szívemet akkor, hogyha vérzik? TE, TE, TE…”
Egy gyönyörű segélykiáltás volt a másik felünkért, a támogató szerelemért, miközben a háttérben a kivetítőn stílszerűen az egyik legszebb férfi jelkép, Michelangelo Dávid szobrában gyönyörködhettünk.
Ilyen katartikusan szép élmény volt a délutáni első koncert közönségének Szulák Andrea előadásában Máté Péter: Elmegyek című dala is, mely a közönség soraiban fátyolos csillogást csalogatott elő a szemekben szívszorítóan szép előadásával. A dal után Ruff Tamás elmesélte nyári élményét, amikor ezt a dalt a Tokaj fesztiválkatlanban hallotta énekelni a művésznőtől. Elmondása szerint elképesztő volt, azt érezte, hogy egy HANG lett az egész fesztiválkatlan. Talán nem véletlen, az, hogy Szulák Andrea, eMeRTon és Máté Péter- díjas előadóművész. Az esti koncert egyetlen hiányossága, hogy ez a dal kimaradt, mert akkor ott végtelenül megható pillanat volt.
Majd az ünnepi alkalomhoz illő gyönyörű duett hangzott el Veronika és Dolhai Attila előadásában, a Color együttes 1982-es dala Féltelek.
„Nem akarom, hogy úgy érezzem, a napok elsodornak tőlem. Szorítsd a kezem még erősebben, nehogy elszakítson ez a nagy világ.
Tudom, már, hogy mit jelent, hogy féltelek, úgy féltelek.”
A dal egy olyan szerelmes érzéseit és vágyait fejezi ki, aki vágyakozik valaki után, akit nem tudott megtalálni. Amikor végre megtalálta, a boldogság és a megkönnyebbülés érzéseit éli át. A szeretett személy iránti ragaszkodást és féltést fejezi ki. Igazi szerelmes, duett nőnapra. Az érzelmek intenzitását a két művész csodálatosan jelenítette meg nagy sikerrel. A dal után Ruff Tamás humora még fokozta a hangulatot, amikor elmesélte a zenekar tagjai közül valaki a kottakiosztás során elnevezte a dalt „ingatlan fejlesztő blues”-nak, miszerint „fél-telek!” hatalmas derültséget okozva ezzel a közönség soraiban.
A műsorvezető az egyes blokkokat úgy konferálta fel, ajándék a nőknek, virágcsokor helyett. Volt egy „árny csokor” dal, majd következett egy csokor Szent István városában az István a királyból: Réka és István duettje: Ó Jóuram, melyben Dolhai Attila először István szerepét énekelte Zsemlye Veronikával. Majd az est másik nagyágyúja, Szomor György dobhártyát repesztő tüzes Táltos dala: Adjatok… A dalcsokor zárásaként azután Dolhai Attila Koppány hőnszeretett, ikonikus szerepét öltötte magára, és jött a tombolás, csupa jóleső örömmel, felszabadultan… Koppány dala, a Szállj fel szabad madár. Attila hatalmasat énekelt, egyszerűen élvezte… azt az önfeledt oldalát mutatta meg, amit a közönség annyira szeret tőle, a mámoros művész élettelisége és öröme volt teljes mértékben. Minden porcikáját átjárta a zene, mindene ütemre mozdult, a közönség pedig kitörő örömmel fogadta, vele tombolt az egész színház. Fergeteges hangulat, együtt éneklés, Attila dala.
A karmester utána percekig nem jutott szóhoz melyet kedves humorral konstatált: „Innen nehéz visszahozni a bulit…”
A koncert végén Presser Gábor és a Locomotiv GT együttestől csokorba szedett összeállítás a Képzelt riport egy amerikai pop fesztiválról musical dalai fokozták a hangulatot fantasztikus magasságokba, melybe a Vörösmarty Színház falai beleremegtek. Elhangzott elsőként Szulák Andreától a musical csodálatos dala, A fák is siratják, szívbemarkolóan szép előadásban.
„A fák is siratják az elveszett lombokat,
Mit tehetsz te mást, ha neked is ez maradt?
A fák is azt hiszik, hogy nem igaz most a tél,
Mit tehetsz te mást, ha egyszer is szerettél?”
Azután az est fellépői, ez a fantasztikus kvartett immár együtt a musical elgondolkodtató dalával folytatta, Valaki mondja meg milyen az élet… majd a nagysikerű Ringasd el magad című dallal pedig igazi buli hangulatot varázsoltak, melynek fő mókamestere Dolhai Attila volt, aki fesztelenül, felszabadultan komédiázott a dal minden sorát fantasztikusan illusztrálva.
„Ha nem bírod már elviselni azt, amiben vagy,
Lépj ki, mint egy rossz cipőből, ringasd el magad!”
A teremben a hangulat a tetőfokán, ha itt vége lett volna a koncertnek, ez akkor is tökéletes
szórakoztatás, igazi ajándék lett volna, nem csak nőknek…
Az est végén Ruff Tamás nagyszerűen megfogalmazott gondolatával köszöntötte a szebbik nem képviselőit. Egy csodálatos üzenettel búcsúzott:
„Valamiért a hölgyek sokkal jobban szeretik, becsülik és tisztelik az életet, mint a férfiak tudat alatt és tudatosan is tudják, hogy az élet az úr…”
A finálé pedig ezek után nem lehetett más, mint az Oroszlánkirály gyönyörű dala Szulák Andrea
tolmácsolásában, majd az est résztvevőivel közösen: Az élt az úr.
A rendezvény mottója lehetett volna akár, a híres film címe is, “Mi kell a nőnek? “ hiszen minden értünk-nekünk szólt végtelen szeretettel előadva… A közelgő Nőnap alkalmából csupa-csupa szívhez szóló, az alkalomhoz illő gyönyörű dal hangzott el, csodálatosabbnál-csodálatosabb előadásban.
Volt komolyság, volt líra, hatalmas, zengő, tiszta hangok, de az egész estét bearanyozta a fellépők végtelen jókedve. Volt benne huncutság, érzelem, kicsit vadság, szeretet a meghívott vendégek, a fellépő művészek egymás és a közönség iránt. Egy igazán felszabadult, jókedvű, átütő koncertet kaptunk, hangszínek milliárdnyi árnyalatával, puhától az erőteljesig, lágytól a karcosig, vadtól az édesig, minden megvolt, és jó volt nagyon! Fergeteges hangulat, együtt éneklés, csodálatos dalok, nagyszerű partnerek, művészetük iránt végtelenül alázatos, szeretetreméltó, egyenrangú társak. Maradandó élmény volt!
Köszönet a Vörösmarty Színháznak, hogy helyt adott egy ilyen örömünnepnek, nem mindennapi
élményt adó koncertnek, minőségi szórakoztatásnak!
Írta: Kókainé Ibolya
Fotók: Alba Regia Symphony Orchestra Oldala
