Ki is dönt valójában?

431

Nem az a kérdés, mikor veszik át a gépek a hatalmat a világunkban, mert ez már egy jó ideje megtörtént. Most inkább arra a kérdésre kell megkeresnünk a választ, milyen szerep juthat még egyáltalán az embernek a mostanra kialakult új helyzetben?

Ma már az életünkben mindent a számítógépes algoritmusok irányítanak, ebben a tekintetben nem is merül fel kétely. De ami az érdekesség, hogy sokszor mi magunk, az egykori alkotók – a használókról, üzemeltetőkről nem is beszélve – sem tudjuk, hogy ezek a gépi algoritmusok, egyáltalán mi alapján hozzák meg a döntéseiket.
Először persze legcélszerűbb lenne az algoritmus fogalmát tisztázni. A meghatározás szerint az algoritmus nem más, mint egymást követő, folyamatot alkotó lépések sorozata valamely probléma vagy feladat megoldására.  Napjainkban elsősorban a számítógépek működése kapcsán kerül szóba, de a meghatározásba az az emberi tevékenység is belefér, amikor valaki megfőz egy gulyáslevest.
Nem is igazán a gépi algoritmusok nyújtotta segítséggel van igazán a baj, hanem azzal, hogy ezek a folyamatok, nem csak az embereknél, de adott esetben a gépeknél is hibás döntéseket eredményezhetnek. Ezek a hibák egyrészt a programok tökéletlenségéből, másrészt az eszközök pontatlanságából adódnak. Ennek szemléletes példája, hogy az autóban lévő GPS ugyan megadja – de csak jó közelítéssel – azokat a koordinátákat, ahová mennünk kell. Az érkezési helyen egy kör jelenik meg, abban kell benne lennünk valahol, de azt nem kapjuk meg, mondjuk fél méter pontossággal, hogy hová is álljon az autónk.
A jól hangzó mesterséges intelligencia tehát sokat könnyít az életünkön, de kontroll nélkül használva bizony könnyen tévútra is vihet minket. Példaként elmondható, hogy az oly nagy robbanásnak ígérkező önvezető autók eddig nem igazán váltották be a hozzájuk fűzött kezdeti reményeket. Előfordul, hogy tévesen, vagy egyáltalán nem érzékeltek valamit, sokszor pedig éles szituációkban mondtak csődöt. Képzeljük át, hogy előttünk már majdnem sárgára vált a lámpa, de látjuk, hogy a nagy sebességgel jövő, mögöttünk lévő kocsi is szeretne még átérni. A tapasztalt sofőr – hogy elkerülje az ütközést – inkább gázt ad, és átmegy, így kikerüli a karambolt. Az önvezető viszont belefékezne, hiszen a bekódolt program szerint ekkor már tilos átmennie. Semmi baj, mondják a fejlesztők, azért ül a vezető a volán mögött, hogy egy ilyen szituációban felülbírálja a gépet, s vegye át a jármű vezetését, lássa át a helyzetet és cselekedjen. De vajon milyen gyors, határozott és jó döntést várhatunk el egy olyan valakitől, aki lehet, talán évek óta nem nyúlt a kormányhoz, mert az önvezető eddig mindig remekül működött?
A könyv matematikus szerzőnője életünk hét meghatározó területén – hatalom, adatkezelés, igazságszolgáltatás, orvoslás, autózás, bűnüldözés, művészetek – mutatja be, hogy mit is tud ma már megoldani a mesterséges intelligencia, s mi az, amire alkalmatlan. A végkövetkeztetés az, hogy napjainkban az emberiség már nem lehet meg számítógép vezérelt eszközök nélkül, de ugyanúgy ezeknek az eszközöknek a hibátlan működése sem lehetséges, ha nem követjük őket állandóan figyelemmel, s adott esetben nem habozunk felülbírálni az általuk hozott döntéseket.
A könyvbeli témafelvetések borzasztó fontosak a jövőnk szempontjából, a világos, könnyen érthető magyarázatok és az – sokszor humoros, máskor megdöbbentő – életből vett történetek pedig nem csak érdekessé, de olvasmányossá is teszik a kiadványt.
Tölgyesi Tibor

Hannah Fry
Emberek és gépek

HVG könyvek 2021
Ára: 3900 Ft