Ha egykor mi adtuk volna a pápát

Herczeg Ferencnek Az élet kapuja című regényét háromszor is irodalmi Nobel-díjra jelölték, ami már eleve biztosíték lehet arra, hogy történelmünk egy sorsfordító korszakának megidézésében, stílusában – s máig ható üzenetében – az író legjobb alkotásai között tartsuk számon. Ennek a nagyszabású, komoly mondanivalóval bíró történelmi regénynek a színpadra adaptálása méltó kihívás lehet egy kortárs drámaíró számára, ezért nem véletlen, hogy Fazekas István elvállalva a felkérést indíttatást érzett arra, hogy az alkotás ne csak olvasmányként, de színpadra állítva is eljusson az érdeklődőkhöz.

Az alábbiakban a drámaíróval Szűcs Zsolt által készített – átvett- interjút közöljük figyelemfelkeltésnek, kedvcsinálónak, a várható sikeres színpadra állítás elsők közötti beharangozójaként:

Színpadra kerül a Nobel-díjra jelölt Herczeg-regény

Herczeg Ferencnek Az élet kapuja című regényét háromszor is Nobel-díjra jelölték. A regény színpadra írására Dörner György, az Újszínház igazgatója Fazekas István drámaírót kérte fel. A Jókai-díjas íróval a mű aktualitásairól beszélgettünk.

Az Újszínház újból játszani kezdte a sokáig méltatlan hallgatásra ítélt Herczeg Ferenc színdarabjait.  Az előző évadban Nagy Viktor rendezésében a Bizánc, most pedig Csiszár Imre rendezésében a Kék róka került színpadra. Az élet kapuja azonban egy regény.  Mi az a különleges ok Ön szerint, amiért színpadi mű született belőle?
Dörner György igazgató úr nagyon komolyan veszi az Újszínház magyar értékeket megtartó küldetését. A háromszor is Nobel-díjra jelölt Herczeg-regény színpadi adaptációját leginkább talán az indokolja, hogy nem hallgathatunk a minket ért sorscsapásokról.  Államalapításunk óta a Nyugat sokszorosan is árulónkká vált, s ha erről nem beszélünk ma bátran és pontosan, akkor a jövőnk csak tétova dadogás lehet.  Vigaszunk a tiszta szó, s a színpadnak ebben az elzüllött, varangy-pislogású korban nagyobb a történelmi küldetése, mint eddig bármikor.
Mi inspirálta Herczeget a regény megírására?
Herczeg az első világháború vége felé már teljes bizonyossággal látta az európai nagyhatalmaknak azt a politikai inkorrektségét, mely aztán a trianoni békediktátumban manifesztálódott. A jelent uraló reáliák és téveszmék gyökereit II. Gyula pápa Krisztustól elforduló, tékozló udvarában vélte fölfedezni, s megrendülés-élményét egy nagyszabású történelmi regénybe sűrítette, mely elsősorban azt vizsgálja, hogy miért is nem jött létre Európában a teljes keresztényi összefogás a török veszedelem ellen. A mű a magyar történelemnek azt az időszakát bontja ki, amikor Bakócz Tamás esztergomi érsek a törökkel szembeni összefogás érdekében meg akarja szerezni a pápai tiarát. Célja nem önös érdek, hanem közösségi: megmenteni Magyarországot (és ezáltal az egész kontinenst) a fenyegető iszlámtól. A színpadon tehát az iszlám veszély drámája lesz látható. A regény 1920-ban jelent meg először.
A regényből egy erős nyelvezetű, rendkívül fordulatos, kétszintes történelmi drámát írt. Mennyiben tér ez el az eredeti műtől?
A lényeget illetően semmiben. Életre-intő fegyelme van ugyanis Herczeg regényének. Tele drámaisággal, vibráló feszültséggel. Az erős történelmi háttérfelfestés miatt a mellékszereplők azonban erősen stilizáltak, tehát ezekhez jobban hozzá kellett nyúlnom, a teret szűkítenem kellet, a cselekményeket pedig koncentrálnom. Az általam megírt kétszintes dráma egyik vetülete a politikai szféra (elsőként is Gyula pápa és Bakócz) konfliktusa, a másik pedig a női főszereplő, Fiametta és Bakócz keresztfiának, Vértesi Tamásnak ambivalens szerelmi viszonya. Lényegében azt kellett színpadra írnom, ahogy a magánéleti és a társadalmi ellentétek összefüggéseinek gyötrő-lobbanású fényében kirajzolódik, hogy a Nyugat miként is árulta el a keresztény eszméket, s dobta oda koncként a töröknek Magyarországot. Megjegyzem: ma sem bánnak velünk másképp.
A mai magyar kormány és Bakócz küzdelme között rengeteg a hasonlóság. Jól mondom, hogy a színpadra írt változat indirekt módon a mai európai valóság drámája is?
Szerb Antal annak idején úgy fogalmazott: „… nemesen koncentrált történelmi miniatűr, Az élet kapuja.” Herczeg zsenialitása abban is megmutatkozik, hogy ez a regénye mindaddig aktuális üzeneteket fog hordozni, míg Európa vissza nem tér az autentikusan krisztusi értékrendhez. Amíg erényeikben magabiztos farizeusok vezetik ezt a földrészt, addig ez a regény a tabuk és az elfedett bajok nagy leleplezője lesz. Biztos vagyok benne, hogy a színpadon is ez lesz majd látható Nagy Viktor zseniális és monumentális rendezésében.

A drámaíró hogyan látja, mennyire jelent valós veszélyt az iszlám és a migráció?  
Az iszlám ereje Európa gyengeségében van. Krisztus követése nem a másság kritikátlan elfogadását jelenti. A szeretetre kaptunk konkrét elhívást. Ha majd a szeretetben és a hitben oly állhatatosak leszünk, hogy hegyeket tudunk megmozgatni, nem lesz kérdés számunkra sem az iszlám, sem a migráció. Addig azonban mindkettőt komolyan kell vennünk. Biztos vagyok benne, hogy ehhez a komolysághoz a színpadról majd nagy segítséget fog adni a nézőknek Az élet kapuja.
Mikor lesz a darab premierje?
Dörner György igazgató úr tervei szerint 2020. február 14-én.
Szűcs Zsolt