Gyalogolni jó!

Van két erős végtagunk, amelyek segítségével nem csak helyzet-, de helyváltoztatásra is képesek vagyunk. Aki pedig egyszer elindul, az óhatatlanul nem csak megismerni, felfedezni, de meghódítani is képes az őt körülvevő világot.
Az embernek megadatott, hogy egy erős és komplex mechanikai szerkezet birtokában legyen, melyet huszonhat csont, harminchárom ízület és több mint száz izom, ín és szalag alkot. A láb tette lehetővé, hogy a Földön – sőt még azon túl is, hiszen már a Holdon is tettünk meg lépéseket – mindenhová eljussunk, s birtokunkba vegyük a bolygót.
A járás tulajdonképpen egy roppant egyszerűnek tűnő emberi tevékenység, hiszen nem kell mást tennünk, mint szépen sorban egymás után tenni a lábainkat, s így haladnunk előre. A járás azonban sokkal több is ennél, hiszen miközben megyünk, rengeteg új dologgal találkozunk, addig ismeretlen tájakat, embereket, környezeteket van módunk megismerni. S mivel az ember egyik legősibb – s minden bizonnyal leghasznosabb – tulajdonsága a kíváncsiság az ismeretlen megismerése, felfedezése örök időktől kezdve a génjeiben van. Nem véletlen, hogy messzi őseink olyan hatalmas távolságokat voltak képesek egykor megtenni, s az sem, hogy ez a belső kényszer mind a mai napig megtalálható bennünk.
A gyaloglással azonban nem csak végtelen kíváncsiságunk éhségét csillapítjuk, de testünkkel, szervezetünkkel is kifejezetten jót teszünk. Ma már nem csak az bizonyított tény, hogy a rendszeres testmozgás segít megőrizni az egészségünket, de például már azt is kimutatták, hogy a számunkra békés, nyugalmas területeken – mondjuk egy árnyas erdőben – megtett séta idegrendszerűnkre, lelki békénkre is jól mérhető pozitív hatással van. Gyaloglás közben elszállnak a gondjaink, kalandozik a fantáziánk, elillannak a hétköznapok gyötrő gondolatai. Nincs más számunkra, csak a megteendő út, s nem jár más a fejünkben, mint a kitűzött cél, vagy adott esetben a rengeteg kalandot tartalmazó, újdonságokkal teli céltalan bolyongás. Azt is mindenki akár saját magán is megfigyelheti – ezért ezt az ókori görög bölcsek már szinte kötelezővé tették a tanítványaiknak – hogy egy-egy séta alkalmával jönnek a legjobb gondolatok, némi gyaloglás után az addigi kétségeinkre szinte magától beugrik a válasz.
S van még valami, ami mindenki számára érzékelhető, s amit talán úgy foglalhatnánk össze, hogy a járás – akárcsak egy ujjlenyomat – minden embernél egyedi és sajátságos. Menj pár lépést s megmondom ki vagy! – ez a mottó is kifejezi, hogy mennyi mindent visszatükröz, az hogy miként lépkedünk. A kriminalisztika ma már komolyan vizsgálja, hogy a bűncselekmény bekövetkezése, miként hozható összefüggésbe a leendő áldozat mozgásával. Feltételezik, hogy – akárcsak az állatvilágban a ragadozók számára a beteg, sérült zsákmányállat koordinálatlan mozgása – a bizonytalan, befelé forduló emberi mozgás, tudat alatt a bűnözők számára információt nyújt arról, kit érdemes áldozatnak kiszemelni. Hiszen bárki számára szemmel látható, mekkora különbség van, egy határozottan, magabiztos léptekkel haladó, és egy ődöngő, össze-vissza tébláboló járókelő kisugárzása között.
Rengeteg élményt és jelentős felfrissülést jelenthet tehát bárki számára egy kiadós séta, de majdnem ekkora élmény lesz ennek a könyvnek az elolvasása is. A világjáró filozófus szerző – aki azonban nem csak ír, de gyakorlati tapasztalata is rengeteg van, hiszen megjárta a Föld mindhárom pólusát – ebben az esszékötetben szinte minden oldalról „bejárja” a gyaloglás művészetét. Mindezt rendkívül szórakoztatóan, irodalmi, tudományos és filozófiai érdekességekkel fűszerezve. S ha már ezt az olvasmányélményt választottuk, a könyv befejezése után mindenképpen javasolt egy lélekemelő gyalogos kiruccanás. Egyrészt az olvasottak magunkban való újbóli felidézésre, másrészt, hogy magunk is e séta során a világ megfigyelőjéből ismét a világot alkotó egyik résztvevővé válhassunk.
Tölgyesi Tibor

Erling Kagge
Menni

Park Könyvkiadó 2019
Ára:  2490 Ft