Találkozásaim Miranda Liuval 2.0

Találkozásaim Miranda Liuval 2.0



2018. november 28. szerda, 21:41

Egy budai  hangulatos kis kávézóban ültünk le újra beszélgetni Miranda Liu hegedűművésznővel,  a Central European String Quartet (CESQ) alapító, első hegedűsével, aki 2018 júliusában hirdette meg kvartettjével az I. Nemzetközi Zeneszerzőversenyét.

Az ország legfiatalabb (Concerto Budapest) koncertmesterével, a kaliforniai születésű hegedűművésznővel Miranda Liuval 2018 júniusában beszélgettem utoljára. Ő az, aki duóprodukciójával, Szalai Éva zongoraművésznővel épp készült a hazánkból egyedüliként kapott meghívásra az „AEAA Presents” krakkói sorozatába, melynek időpontja 2018. július 12., helyszíne a Lengyel Zenei Fesztivál keretein belül az Aula Collegium Novum volt.

Mostani találkozásunkkor először erről a koncertről, s a nyárról mesélt a magyarul tökéletesen beszélő művésznő.

Július 12-én léptünk fel Krakkóban, ahova Szalai  Éva zongoraművésznővel mentünk, és úgy érzem, igen jól sikerült. A teltházas koncerten olyan hálás volt a lengyel közönség, hogy álló ovációt is adtak. Nagyon örülök annak, hogy vissza is hívtak egy későbbi időpontra. Utána hazamentem pihenni Philadelphiába és három hetet a családdal töltöttem.

De azért hegedűt vitt magával  legalább egyet?

Persze - válaszolta nevetve.

A júniusi  beszélgetés után személyesem csak október 16-án találkoztunk újra, a Párbeszéd Háza rendezvényén, amiről kiderült, hogy már három éve Miranda szervezi. Erről a sorozatról, s a helyszínről a következőket mondta:

Akkoriban volt ott egy kisebb sorozat, amin én is felléptem néha, aztán egy brácsás kollégám beszélt arról, hogy ő már nem akarja a koncerteket tovább szervezni, s akkor azt gondoltam, hogy én szívesen átvállalom, mert kár lenne, ha megszűnne.

Amióta ennek a Fiatal Művészek Sorozatnak a művészeti vezetője, évente hány koncertet szervez?

Egy évadban körülbelül 6 koncertünk van, melyeknek egyre nagyobb a népszerűsége, mert a nézők száma most tízszer annyi, mint a kezdetekben, azonkívül mindig rengeteg fiatal zenész jelentkezik, hogy  szeretne fellépni ebben a sorozatban. Minden koncertre nagyon hosszú a várólistánk - és én ennek igen örülök.  Arra törekedtem, hogy az ingyenes hangversenyek keretében, a Ház barátságos, befogadó környezetében bemutatásra kerüljenek mind a klasszikus repertoár alapkövei, mind a ritkán hallható mesterművek.

Most térjünk rá a legfontosabb témánkra, a zeneszerzőversenyre. Először is meséljen arról, hogy milyen céllal hirdették meg?

Azzal a céllal is hoztuk létre, hogy a verseny publicitását felhasználva reflektorfénybe állítsuk és támogassuk a mai zenét és az élő zeneszerzőket, valamint a vonósnégyes repertoárjának a szélesítése, mivel a klasszikus művek mellett a mai zene is egy fontos része a kvartett munkájának. Legnagyobb meglepetésünkre óriási igény volt egy ilyen projektre, hiszen hetvenöten jelentkeztek.

Gondolta volna, hogy ekkora lesz az érdeklődés?

Nem. Pedig amúgy nem voltunk annyira rajta azon, hogy reklámozzuk, de mégis ennyien jelentkeztek, például Malajziából, Új-Zélandról is küldtek műveket, de tizenketten Magyarországról is - szerintem ez szép szám.

Összességében milyen  tapasztalatokkal zárult ez a verseny, megérte meghirdetni, megszervezni?

Igen, szerintem ez nagyon pozitívan alakult mindenki részéről, mert a zeneszerzőknek nagyszerű lehetőség, hogy esetleg a szerzeményeiket egy állandó kvartett játssza Magyarországon. Nagyon sok, magas színvonalú mű érkezett. Nem mondom, hogy könnyű feladat volt 75 darabot eljátszani egy hét alatt, de nekünk nagyon jó érzés volt látni, hogy a világban rengeteg a kreatív ember, és nemcsak a fiatalok.

Milyen korosztály jelentkezett, s ki volt a legfiatalabb és a legidősebb?

A legfiatalabb szerintem 13 éves, és a legidősebb talán 83 volt. Szerintünk a zeneszerzőknél nem fontos az, hogy valaki fiatal legyen. Ezen a versenyen a jelentkezés nem volt korhoz és helyhez kötve, így bárhonnan érkezhetett a mű. 

Mit érdemes tudni a győztes zeneműről?

A mű címe: “Quartetto del pulsare e dell’ affiorare” (2018) (A lüktető és felszíneződő vonósnégyes). Ez a darab már az elejétől kezdve nagyon, nagyon tetszett nekünk. A kiválasztott nyertes pályaművet  2019. február 24-én mutatjuk be az Óbudai Társaskörben, ahol a koncert első felében a nyertes ősbemutatója mellett  Haydn és Vaughan  Williams pacsirtás darabjai csendülnek fel.  A koncert második felében pedig Brahms f-moll zongoraötöse lesz hallható a CESQ előadásában Borbély László zongoraművész közreműködésével. A koncertre az elsődíjas és néhány további díjnyertes zeneszerző is ellátogat. A Gálakoncert ősbemutatóját követően még legalább kétszer csendül fel majd Leonardo Mezzalira darabja a kvartett tavaszi koncertjein.

A műveken lehetett érezni, hogy melyik országból valók?

Néha igen, de néha mellé fogtunk, mert egyszer azt gondoltuk, hogy ezt talán egy magyar írta, de miután meglett az eredmény, és megnéztük a neveket, akkor derült ki, hogy a szerző mégsem magyar, pedig magyar népdal volt benne. A verseny témája a pacsirta volt, az egyik különdíjasunk, Xubin Ma darabja  egy argentin tangó, melynek címe “The Lark in Buenos Aires". Ez egy igazi tangó lett, mint egy Piazzolla, vagy valami hasonló, és meglepetés volt, amikor megtudtuk, hogy ez egy kínai szerző alkotása! Tehát adva volt az alapmű a pacsirta, ami nem volt kötelező, ezzel teljes szabadságot adtunk a szerzőknek, nagyon sokan éltek  is vele, csupán a darab hosszát kötöttük ki négy és tíz perc között.

És végül hány díj  is volt?

Első, második, harmadik és több különdíj.

Nehéz volt dönteni a sok jó közül?

Mindegyik darab valamilyen szempontból jó volt, ezért lett egy különdíj, a leginnovatívabb műre, amit Amy Brandon-nak, egy kanadai női zeneszerzőnek adtunk – ő nagyon kreatívat alkotott. További különdíjakat adtunk még, a legszórakoztatóbb és a legjobb pacsirta szerzőjének.  A Zeneakadémia Alapítványa is támogatotta ezt a versenyt azzal, hogy a kuratóriumuk felajánlott egy küldöndíjat Balogh Máténak – aki jelenleg doktorjelölt és tanár a Zeneakadémián.

Milyen volt az arány a női és férfi jelentkezők között?

12 hölgy jelentkezett erre a versenyre, és bár ez is jó, a 75-höz képest kevés.  Amúgy a női zeneszerzők a zenetörténetben messze kevesebb lehetőségeket kaptak, mint a férfi kollégái.  Csak az utóbbi időben érzem, hogy lassan elfogadhatóbb a nemek aránya a zeneszerzés szakmában, de nyilván még sokáig kell várni, amíg teljesen arányos lesz. Az anonim elbíralásnak köszönhetően soha nem lehetett érezni, hogy nő vagy férfi egy adott darab szerzője.

Hogyan választották ki a díjazottakat?

Az elbíráláskor végig anonim, nem láttuk se a neveket, se az országokat, se a korokat, ebből a szempontból is egyedi ez a verseny. Mi csak a kottákat láttuk, a nevek ki voltak húzva, mert ha a zsűri látja a szerzők neveit, akkor ez az információ – akár véletlenül is – befolyasolhatja a végeredményt.  Ezenkívül még az tette egyedivé ezt a versenyt, hogy nem kottakép vagy felvétel alapján választottuk a díjnyerteseket, hanem a kvartett saját eljátszása alapján. 

Az első fordulóban mi átjátszottuk a 75 darabot és mivel pontoztunk, a második fordulóban a legjobb 10-et mégegyszer megnéztük Tihanyi László zeneszerzővel együtt. Ő segített nekünk a végleges döntésben, mivel ő a zeneszerzői technika szempontjából hallgatta meg a műveket. Mi inkább előadóként néztük a szerzeményeket.

Hallottam, hogy a jövő év februárjában a szülővárosában koncertezik. Milyen érzésekkel tér oda vissza?

Igen, nagyon várom már, mivel két éve jártam ott utoljára. Az egyik kedvenc darabomat fogom játszani, Brahms: Kettősversenyét, az ottani Redwood Symphony-val. Ezzel a zenekarral már kétszer is felléptem szólistaként, először Bartók, utána pedig Britten hegedűversenyét játszottam.

Van valami különbség az amerikai és az európai közönség között? Mit gondol erről?

Hála Istennek mindenhol lelkes a közönség, az az egy különbség van talán, hogy Európában a kultúra és a komolyzene jobban része a mindennapi életnek. Amerikában is fontos, de az átlagember kevesebbszer jár koncertre, mint itt Magyarországon, ahol a közönség legtöbbször vastapssal jutalmazza az előadót, addig Amerikában a tisztelet jeleként felállva tapsolnak.

Hogy találják meg a koncertszervezők?

Az én menedzserem Pista Eszter, a Cadenza Arts Management ügynökségtől, ő néha besegít a kvartettnek is a koncertek szervezésében.

Hol lesznek a közeljövőben fellépéseik és milyen művekkel?

A Liszt Múzeumban, a MUPA-ban, a Zeneakadémia Nagytermében és Solti Termében, a Magyar Rádió Márványtermében, a Magyar Nemzeti Galériában, az Óbudai Társaskörben, valamint a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban.

A 2018/19-es évadban a Central European String Quartet koncertjein többek között Bartók IV. és V. vonósnégyese, valamint Beethoven, Brahms, Debussy, Dvorak, Haydn, Janacek Smetana és Stravinsky művei szerepelnek.

A beszélgetés végére hagytuk a legnagyobb poént:

Az Opera Zenekarának őszi amerikai turnéján a Carnegie Hall nagytermében a kvartett brácsása Haruka Nagao (aki mellékesen az opera zenekarának koncertmestere, érdekességképpen brácsás létére hegedűversenyt játszott) egy kortárs zeneszerző Fabio Vacchi: Concerto for Violin and Orchestra hegedűversenyét is előadta, s ott derült ki, hogy az előadott mű zeneszerzője, a mi olasz győztesünk tanára is egyben.

A Zeneszerzőverseny hivatalos adatai:

A versenyre bármely országból érkezhettek művek, és bármely korú és tapasztalatú zeneszerző beadhatott pályamunkát. Az elbírálás anonim volt, a zsűri bírálatkor nem látta a szerzők neveit. Összesen 75 pályamű érkezett 27 országból: Ausztriából, Bulgáriából, Kanadából, Kínából, Kolumbiából, Ciprusról, Angliából, Finnországból, Franciaországból, Németországból, Görögországból, Hollandiából, Magyarországról, Írországból, Izraelből, Olaszországból, Japánból, Litvániából, Makedóniából, Malajziából, Új-Zélandról, Lengyelországból, Romániából, Oroszországból, Szerbiából, Szlovéniából és az Amerikai Egyesült Államokból. A verseny eredményét 2018. október 12-én este tették közzé a kvartett honlapján (https://www.centraleuropeanstringquartet.com).

Leonardo Mezzalira olasz zeneszerző Quartetto del pulsare e dell’ affiorare c. műve nyerte el leginkább a zsűri tetszését. Az első mellett a második és a harmadik helyezett, valamint négy küldöndíjas is pénzdíjat kap, ezen felül a győztes pályamű – klassszikus művek társaságában - legalább három koncertelőadáson elhangzik a 2018/19-es évadban a Central European String Quartet előadásában.

Elindult a jegyvásárlás a zeneszerzőverseny február 24-i Gálakoncertjére! Jegyek az Óbudai Társaskörben naponta 9-19 óra között, a Zeneakadémia jegypénztárában, ill. az interneten (https://www.jegymester.hu/hun/Production/300837/A-Central-European-String-Quartet-I-Nemzetkozi-Zeneszerzoverseny-Galakoncertje) válthatók.

A verseny eredménye:

1. díj: Leonardo Mezzalira (Olaszország)
“Quartetto del pulsare e dell’ affiorare” (2018)
2. díj: Johannes X. Schachtner (Németország)
“Vor Anker” – Streichquartett (2018)
3. díj: Zámbó Jonatán (Magyarország)
“14 bagatell” (2018)

Különdíjak:

Zsűri különdíj: a zsűri nem adott ki
Pacsirta Díj: Krasimir Draganov Taskov (Bulgária)
“Charmed Lark” (2018)
Különdíj a leginnovatívabb pályamű számára: Amy Brandon (Kanada)
“Aperture” (2018)
Különdíj a legszórakoztatóbb pályamű számára: Xubin Ma (Kína)
„The Lark from Buenos Aires” (2018)
Zeneakadémia Alapítvány Díja: Balogh Máté (Magyarország)
Lerchenquartett – Hommage a J. Haydn (2018)

Székely Ágota




Utoljára frissítve:szerda, 28 november 2018 21:41




FRISS
AJÁNLÓ

















Jegyértékesítő partnereink



Impresszum - Kapcsolat | Adatvédelmi tájékoztató