Beszélgetés Knapné Hanyecz Tündével - akit a színház „füstje” megcsapott!

Beszélgetés Knapné Hanyecz Tündével - akit a színház „füstje” megcsapott!



2018. március 16. péntek, 20:09

Egy olyan hölgyet szeretnék bemutatni, akinek Matematika‒orosz szakos tanárként indult pályája és két évig tanított is, majd elvégezte a Pénzügyi és Számviteli Főiskolát, így lassan két évtizede gazdasági területen dolgozik. Munkája mellett azonban beleszeretett a színház és a zene világába is, s néhány éve úgy döntött, hogy fantasztikus elhívatottsággal igyekszik fiatal tehetségeknek bemutatkozási lehetőséget biztosítani. Erről mindenki meg is bizonyosodhat a Benczúr Házban tartott beszélgetős, zenei csemegékkel fűszerezett estjein. 

A színház meg a „füstje”

Vidéken nőttem fel, ahol gyermekkoromban nem volt sok lehetőségünk színházba járni, de zenét tanulhattam. A szüleim azt szerették volna, ha hegedülni tanulok, de én inkább a zongorát választottam. Amikor a pályaválasztásra került a sor, nem mertem megpróbálni a békéscsabai konzit, mert a szolfézst annyira nem kedveltem, inkább gimnáziumba jelentkeztem. A zene szeretetét édesanyámtól  örököltem, aki bár nem tanult zenét, de a nagy operettslágereket nagyon szerette otthon énekelni, és én is megtanultam őket gyermekként. Ez a műfaj már egészen kis koromtól tetszett, nagyon le tudott kötni. Ötéves lehettem, amikor a tv-ben egy Ferencsik János vezényelte koncertet közvetítettek,  én csak álltam a képernyő előtt, s csodálattal hallgattam a klasszikus zenei műsort is. Ez a vonzalom a mai napig megmaradt. A másik nagy szerelmemet, a színház irántit, az Operettszínház egyik nagy sikerének, a Rómeó és Júliának köszönhetem.
 

A saját műsor

Nézőként a színpadon látott nagy előadók mint emberek is érdekelnek. Szeretek interjúkat hallgatni, olvasni, illetve azokkal  a művészekkel kapcsolatban, akik a színpadon elvarázsolnak, szeretek  tájékozott lenni. 2013 tavaszán volt két meghatározó élményem a Madách Színházban: az Anna Karenina, és az Én, József Attila. Mindkét darabnak Posta Victor volt a főszereplője. Nagyon kíváncsi lettem rá, így vettem a bátorságot, és egy Anna Karenina előadás után megkerestem a művészbejárónál. Gratuláltam neki, majd elkezdtünk beszélgetni ‒ szerencsére nagyon közvetlen személyiség. Nemcsak kiváló színész, nagyon jó énekes, de brilliáns zongoraművész is, s mivel én a beszélgetésen alapuló műsorokat szeretem, az az ötletem támadt, hogy megkérem: legyen a vendégem egy beszélgetős műsorban. Gyakorlatilag ő lett az első - akkor még Viki barátnőmmel közösen tervezett, szervezett, előkészített és lebonyolított, telt házas rendezvényünk vendége.
 

Hol volt az első helyszín?

A helyszín a Millenáris parkban lévő Makadám Mérnök  Klub volt, aminek a vezetőjével szakmai kapcsolatban álltam, és ahova gyakran jártam nézőként is ‒ úgyhogy adta magát a hely. Az első rendezvénnyel kapcsolatos feladatokat Vikivel közösen, megosztva végeztük ‒ gyakorlatilag egy három órás komplett műsor forgatókönyvet sikerült összeállítanunk. Otthonról az elektromos zongorát is bevittük a helyszínre, hogy legyen élőzene is. Victor szívesen vállalta a felkérést, így saját magát kísérve elénekelte legkedvesebb dalait, illetve különböző stílusokat is bemutatott, komolyzenét és saját maga hangszerelte átdolgozást is játszott. A továbbiakban már egyik ismeretség hozta a másikat. Victor igen nagyra tartja Gallusz Nikolett művészetét, ő volt a partnere az önálló műsorában is, amelyet L'élek címmel mutattak be a Madách Színházban 2013 tavaszán. Így már adta magát, hogy a következő zenés beszélgetés főszereplője Niki legyen.
 

Kiből lesz vendég?

Elsősorban fiatal, kevésbé ismert művészeket próbálok összegyűjteni, akik nem a bulvár-címlapokon szerepelnek, a színházban viszont mindig nagyon komoly feladatokat teljesítenek. Ebből a körből válogatom a vendégeimet, és mindig próbálok hozzájuk valakit meghívni, akár meglepetésként, vagy olyan partnert, akire felnéznek ezek a fiatal tehetségek. Így volt ez 2015-ben, amikor a József Attila Színházból Zöld Csaba volt a vendégem. Róla tudtam, hogy Vikidál Gyula a példaképe. A közös találkozás apropóját az adta, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékokon ismét bemutatott A Nyomorultak című musicalben már nem Vikidál Gyula, hanem Zöld Csaba játszotta Jean Valjean szerepét, a nagy előd pedig a papot alakította. Vikidál örömmel elfogadta a meghívást, és olyan jól sikerült kettőjük munkakapcsolata, hogy Vikidál Gyula ünnepi koncertjére az Arénába Zöld Csabát hívta vendégnek.
 

Hogy kerül a képzőművészet is a műsorba?

Ez is egy véletlenen múlott. A korábbi  munkahelyem környékén ahová ebédelni jártunk, nap mint nap csodaszép, megvásárolható festményeket láttam kitéve, s az egyiknek nagyon megtetszett mind a képi, mind pedig a színvilága – egyszóval beleszerettem. Így ismertem meg a képek alkotóját C. Kis József festőművészt, aki a 2016 karácsonyán rendezett Szerelmem, Sárdy című előadásra kölcsönadta egyik alkotását, ami tulajdonképpen díszletként szolgált. Józsefen keresztül ismerkedtem meg egyik kedves barátjával, Pável-Grósz Zoltán festőművésszel,  aki már két éve minden előadásomra elhozza egy, vagy akár több munkáját. Ezek az alkotások mindig tökéletesen passzolnak a műsorokhoz, annak ellenére, hogy amikor egyeztetünk, még nincsenek százszázalékosan készen a műsorterveim, így nem tudok neki instrukciókat adni. Amikor tavaly ősszel például Pásztor Ádám volt a vendégem (aki játszik a Sakk című musicalben), akkor éppen olyan képet hozott Zoli, amelyen sakkfigurák szerepelnek . Elárulta, hogy nem nézett utána, de valahogy fél gondolatokból is értjük egymást. Most azon is dolgozom, hogy hamarosan az ő képeiből is rendezhessünk kiállítást. Májusban Rátóti Zoltán színművész lesz a vendégem, akiről tudjuk, hogy mind amellett, hogy kiváló színész, saját dalokat is szerez, és kíséri is magát gitáron. Mellé még nem találtam vendéget, így adta magát, hogy Pável-Grósz Zoltán festőművész barátomat is bemutassam, hogy személyesen is jobban megismerhesse őt is a közönség, ne csak a képeivel találkozzanak.
 

Zeneakadémia  – „ahol él a zene”, és dolgozol

A zenei érdeklődésem nemcsak a musicalekre koncentrálódik, hanem abszolút széles a paletta. A könnyűzenétől a komoly zenén keresztül a keményebb rockig számos műfajt  szeretek. Amikor a Zeneakadémiára kerültem dolgozni, a munkám révén neves klasszikus zenészekkel is kapcsolatba kerültem. A kollégáim tudják rólam, hogy a koncertekre nem hivatalból járok a Liszt Ferenc téri épületbe, hanem érdeklődésből és zeneszeretetből. A célom az, hogy fiatal, pályakezdő művészek ismertté válását segíthessem, kvázi mint egy mentor. Váradi László Junior Prima-díjas és a Virtuózok különdíjas zongoraművésszel kezdtünk el együtt dolgozni, akinek próbálok abban segíteni, hogy minél színvonalasabb bemutatkozási lehetőségeket kapjon, tudjon élni olyan pályázati lehetőségekkel, amelyek elősegítik szakmai fejlődését.
 

Út az opera mesterkurzusig

Néhány éve az opera műfaja még messze állt tőlem. Öt-hat évvel ezelőtt megismerkedtem egy fiatal énekessel, Kovács Gábornak hívják, aki akkor még musicalt énekelt, de az előadása már akkor is lenyűgözött. Két év múlva egy jótékonysági rendezvényen már operarészleteket adott elő, a hangja pedig még jobban és teltebben szólt – káprázatos, ahogyan hallható volt a fejlődése. Elkezdtünk beszélgetni, kiderült, hogy Olaszországba költözött, és egy olasz mesternél képezi a hangját. Meghívtam őt vendégként a Derzsi György színművésszel készített zenés beszélgetésbe és felkértem, hogy énekeljen is néhány dalt. Nagyon jó együttműködés alakult ki közöttünk. Az egyetemen fiatal énekesekkel is kapcsolatban vagyok, így jött az ötlet, hogy segítségére legyek az olasz mesterével Szikszón és Tokajban már négy alkalommal is eredményesen megszervezett mesterkurzus folytatásában. Tavaly nyáron már a szervezők között lehettem, egy egész hetet töltöttem lenn, segédkeztem, ügyeltem arra, hogy legyen mindenkinek próbaterme, és ne legyen fennakadás – de mindemellett ez kikapcsolódás is volt számomra. Remélem lesz folytatása, most próbáljuk felépíteni az idei kurzus tematikáját, illetve kidolgozni az anyagi lehetőségeit, hogy a magyar árszínvonalnak megfelelően tudjuk meghirdetni, és vonzó legyen a hazai vagy akár a külföldi művészek számára is.
 

Hol láthatók a műsoraid?

Jelen pillanatban ez a második évad, hogy a Benczúr Házzal működöm együtt. Tavaly négy saját rendezvényem volt, ebben az évadban pedig már öt zenés szalont szervezek. Az ötleteim pedig egyre szaporodnak, egyik művészi ismeretség hozza a következőt, vagy támad egy újabb elképzelésem. Akár minden hónapban tudnék ilyen rendezvényeket szervezni ‒ persze nagyon fontos lenne, hogy a közönség körében is ismertté váljon ez a helyszín és az ott szervezett nagyon komoly és színvonalas események.
 

Kik lesznek következő vendégeid?

Bár már harminc éve nem élek a szülővárosomban, de azért némi lokálpatriotizmus munkálkodik bennem, figyelem a közösségi oldalakat és az internetet, ami segít abban, hogy tudjam, mi történik a szülőföldemen, milyen tehetségek vannak a Viharsarokban. Így jött az ötlet, hogy a következő vendégem Balázs Andrea legyen, aki már lassan tizenöt éve a Karinthy Színházban játszik, és egyik oszlopos tagja a társulatnak. Általa sikerült Karinthy Márton igazgató urat is felkérnem, hogy csatlakozzon a beszélgetéshez. Én őt nézőként is nagyon tisztelem, mert akárhányszor csak a Karinthy Színházban vagyok, nagyon szimpatikus, hogy igazgatóként az előadás előtt bekukucskál, és szinte ő zárja a nézőtér ajtaját felvonás előtt. Ott sertepertél a közönség között szünetben, figyeli a visszajelzéseket, és próbálja elraktározni a nézői véleményeket. Számomra óriási öröm és megtiszteltetés, hogy vállalta ezt a beszélgetést.
 
Mik a távolabbi céljaid?

A legtávolabbi célom, hogy művészmenedzsmenttel foglalkozzam. Most még csak tanulgatom, és próbálok mindent a legjobban csinálni, de természetesen kezdőként érzem, hogy még nagyon sok tapasztalatot kell szereznem, és sok-sok kapcsolatot kiépítenem ahhoz, hogy igazán sikeres lehessek. Azt gondolom, hogyha mindez valóra válik, akkor a munkám, a hobbim és a szabadidős tevékenységem találkozhat egymással.

                                                                                         Programguru
Utoljára frissítve:szombat, 17 március 2018 19:28


FRISS
AJÁNLÓ















Jegyértékesítő partnereink



Impresszum - Kapcsolat | Adatvédelmi tájékoztató