Fotó: Várady Nikolett

Széles mosollyal indult el a Marica grófnő próbafolyamata a Budapesti Operettszínházban. A hosszú bezártság után örömmel érkeztek az előadás szereplői és alkotói az olvasópróbára. A társulatot elsőként Kiss-B. Atilla főigazgató üdvözölte, és megköszönte a művészeknek a pandémiás időszak alatti folyamatos művészeti együttműködést és az innovatív tartalmakat, melyeket az Operettszínház lelkes közönsége az online felületeken követhetett nap, mint nap.  Így a veszélyhelyzet alatt sem állt le teljesen a Budapesti Operettszínház művészeti tevékenysége: más formában, új felületen, de továbbműködött a lehetséges kereteken belül. Ugyanakkor a Marica grófnő olvasópróbája volt az első alkalom, melyen a nagyszínpadi bemutató három szereposztása újra személyesen találkozhatott.

Kálmán Imre operettjét Bozsik Yvette rendező-koreográfus viszi színre az új évadban. A tavalyi sikeres János vitéz előadás után Yvette „ismerősként” köszöntötte a társulatot és arról mesélt, hogy a nehéz időszak alatt sok időt töltött a kertjében, ahol virágba borult minden… Ez a hetek megtisztulást jelentettek számára, inspiráló gondolatokat hoztak a Marica grófnő próbafolyamatának előkészítéséhez. Így az előadás legfőbb üzenete: szépség és mérték. „Valós férfiak és valós nők egy móriczi Tündérkertben. Éteri világ, ahol a Szentivánéji álomhoz hasonlóan a szerelmesek végül egymásra találnak.”

Fotó: Németh Anna

A Marica grófnő története pontosan azt a világot mutatja meg, melyet a mai kor elfedni és feledtetni akar. Az éteri Tündérkert Cziegler Balázs díszletterveiben egyszerre realista és egyszerre költői, tele filmes megoldásokkal. A gazdag kiállítású produkció aprólékosan kidolgozott ékességei közül kiemelhető a télikert, a festett freskós falak az enyhén patinás, archaizáló külsőkkel. Berzsenyi Krisztina jelmeztervei megannyi virágmotívummal idézik meg a Tündérkertet, a pasztell árnyalatok pedig a „szeretet terét” teremtik meg, hangsúlyozva a rendezői koncepciót.

A Marica grófnő szövegkönyve Orbán János Dénes írói közreműködésével visszanyúl az eredeti német szöveghez, valamint az 1924-25-ös Harsányi Zsolt-féle szövegkönyv alapjaihoz. A jó hangulatú olvasópróba előtt bemutatkozott ifj. Zsuráfszky Zoltán koreográfus is, aki a néptánc tiszta forrását szeretné majd az adott színházi kontextusra adaptálni. A Tündérkertben szerinte „embertáncot” fognak járni. Az előadás karmestereként Pfeiffer Gyula főzeneigazgató mellett egy ifjú tehetség, Dobszay Péter mutatkozik be színházunkban.