Balkáni dallamok, valódi örömzene két professzionális világzenei együttestől, akiknek a neve önmagában márkanév: Makám és Söndörgő. Mindketten a hazai világzene nemzetközi nagykövetei. A Makám és alapítója, az idén 70. születésnapját ünneplő Krulik Zoltán akkor kezdte pályáját, amikor a világzene fogalmát még nem is definiálták, de ők ráéreztek, megcsinálták és művelik azóta is az egyik legtermékenyebb és legeredetibb alkotócsoportként. A Södörgő annyira ismert lett a nemzetközi világzenei színpadokon, hogy nekik köszönhetően a tamburák délszláv virtuóz muzsikáját is sokszor hozzánk, magyarokhoz kötik. 2021. november 26-án a Makám és a Söndörgő együtt lép fel a Fonóban, a Makám a legismertebb dalaiból válogat balkáni fókusszal, a Söndörgő is a kedveceit hozza – és ahogy ilyenkor lenni szokott, nem marad el a közös zenélés sem, ami pedig egyszerűen szólva, kihagyhatatlan. A koncertről bővebben a Fonó weboldalán.
A Makám korszakain átível a tradíció és a modernitás, Kelet és Nyugat, a kollektív és individuális kettőssége, az ősi egység és harmónia keresése. A Krulik Zoltán alapította együttes kezdetben az improvizatív kamarazene kelet-közép- európai követeként robbant a zenei életbe, mely korszakot finoman árnyalták az ázsiai, távol-keleti gyökerek, a balkáni és afrikai hatások s a kortárs zene repetitív elemei. Ez az irány folytatódott a 90-es évek lemezein melyben a jazz elemei ötvöződtek a Makám hangzásvilágába. A zenekar legújabb korszakát tematikus, vokális lemezek sora jelzi. Az utóbbi egy évtizedben Lovász Irén, Palya Bea, Szalóki Ági, Bognár Szilvia voltak a Makám énekes szólistái. A rendszeres külföldi fesztivál meghívások mellett a Makám a hazai zenei élet aktív részese. Az együttes repertoárjával az ifjabb nemzedékek megszólítására is komoly szerepet szán, ezt jelzi a Szindbád az Ákom bákom, a Csillagváró c. műsoraik és hasonló című CD-ik rendkívüli népszerűsége. Vekerdy Tamás írja ajánló szövegében: „A lélek, az idő miféle mélységeiből, a tájak miféle messzeségeiből zeng fel ez a zene, szól ez a dal? Mit rejt a népek lelke, mit rejtenek a népek lelkei? Utoljára talán gyerekkorunkban volt meg ez az átjárás idők, népek és távolok közt, mert bennünk, magunkban fedeztük fel mindezt…”
Közreműködik:
Magyar Bori – ének
Eredics Dávid – klarinét, szaxofon, kaval, furulya
Kuczera Barbara – hegedű, ének
Krulik Zoltán – akusztikus gitár, ének
Boros Attila – akusztikus basszusgitár
Keönch László – dob, ütőhangszerek
A Söndörgő nem egy átlagos balkáni banda. A rézfúvósok vagy hegedűk használata helyett ez a magyar együttes a tambura köré épült – igazi tambura zenekar. A tambura egy kis pengetős hangszer, amely a mandolinra emlékeztet. Ehhez hozzáadunk fúvós hangszereket, harmonikát, dobokat és máris megvan a Söndörgő hangzás. Zenéjük a szerbek és horvátok, a magyarországi délszlávok hagyományaiból származik. Az együttes ezt a kevéssé ismert balkáni hagyományt kutatja, feldolgozásokat és saját alkotásokat hoz létre, amit koncerteken ad elő. A Söndörgő repertoárjának hagyományos része Bartók Béla és Vujicsics Tihamér által összegyűjtött dallamokból, valamint közvetlenül mestereiktől tanult darabokból áll össze. Amit a Söndörgő ragyogóan ötvöz, az a hagyományok tisztelete, az innováció iránti vágy és a tüzes megállíthatatlan virtuozitás.
Közreműködik:
Dénes Ábel – Nagybőgő, Tapan
Eredics Áron – Prím tambura, Cselló tambura, Derbuka, Saz
Eredics Benjamin – Brácstambura, Trombita
Eredics Dávid – Prím tambura, Basszprím tambura, Klarinét, Alt szaxofon, Kaval
Eredics Salamon – Basszprím tambura, Harmonika, Hulusi, Pásztor furulya, Cselló tambura
