Csütörtökönként nyomozunk

A bűntény megtörtént, a feladat adott, a bűnöst meg kell találni, s a társadalmi igazságérzet azt kívánja, hogy el kell, hogy nyerje méltó büntetését. Az igazságszolgáltatásig vezető út azonban sokszor szokatlanul nagy kihívásokat jelent, s nem mindig a legrövidebbnek tűnő vezet eredményre.

A szokásosan kissé unalmasnak tűnő kisváros négy vállalkozó kedvű, örökifjú – hiszen már mindannyian közel vannak a nyolcadik ikszhez – lakója, szeretnének egy kis izgalmat csempészni egyhangú életükbe. Erre nem találnak jobb ötletet, minthogy csütörtökönként a helyi klubban összeültek – azért, hogy még véletlenül se próbáljon meg csatlakozni senki hozzájuk a termet a „Beszélgetés a japán operáról” fedőnevű rendezvénysorozat részére igényelték meg – ahol egy, a sors véletlene folytán, – persze teljesen – szabálytalanul hozzájuk került rendőrségi dossziét böngésztek át. Ez a mappa nem tartalmazott mást, mint meg nem oldott egykori bűnügyeket, a hozzájuk tartozó összes előzménnyel, fotókkal, jegyzőkönyvekkel, vallomásokkal. A négy botcsinálta nyomozót – akik egykor az aktív polgári életükben, ápolónőként, pszichiáterként, sőt örömlányként élték a mindennapjaikat – módfelett zavarta, hogy a bűnösök valahol a nagyvilágban a jól megérdemelt büntetésük nélkül vígan élik a mindennapjaikat. Ezért legalább virtuálisan próbáltak igazságot osztani, nagy körültekintéssel, s még nagyobb leleménnyel, megfejteni az egykor volt bűneset elkövetőjének személyét. Persze ez már az eső után köpönyeg kategóriába tartozott, hiszen a rég megtörtént megoldatlan bűnesetek elkövetőinek megbüntetése – már ha csak az azóta eltelt hosszú időt is vesszük figyelembe – reménytelen kísérlet lett volna.
Aztán mit ád a Sors, váratlanul valami olyan bűntettet, ami az ártatlan játékot a halálosan komoly kategóriába minősítette át. Megoldatlannak tűnő gyilkosság történt a kisvárosban, embereink pedig kiéhezett – de az előző évek alatt azért már a bűnesetek megoldásában kellő jártasságra szert tett – amatőrökként vettették rá magukat, a bűncselekmény felgöngyölítésére. Persze volt a városban rendőrségi stáb, gyilkossági csoport, de tudjuk, sokszor a lángoló szenvedély eredményesebb, mint a hideg munkaköri kötelesség, a fanatikus sikerre vágyás, mint a kissé egysíkúvá dermedt profizmus. Ha pedig azt szeretné megtudni valaki, hogy ebben a bűnöst felmutató versenyben ki fog előbb célt érni, az legjobb, ha már ma belekezd ennek a regénynek az olvasásába.
Aki vérfagyasztó krimire számít ennek a könyvnek a kapcsán, az jobb, ha rögtön vissza is teszi a boltban oda, ahonnan levette, mert így egy keserű csalódástól fogja megkímélni önmagát. Aki azonban szeretne magában végigmosolyogni – de adott estben akár hangosan felnevetni, vagy akár mélyen elgondolkozni is az olvasottakon – a könyv szinte minden egyes lapját, az mindenképpen vágjon bele ennek a nagyon jó stílusban megírt, gördülékeny műnek az elolvasásába. Bár 115 fejezet leküzdéséről van szó, senki ne ijedjen meg, sokkal hamarabb fog a végére jutni, mint a kezdéskor gondolta volna. S aki nem haladna túl gyorsan az írásmű befogadásával, az se essen kétségbe, mert neki azokból a boldog órákból jut több, amit a könyv olvasása nyújt minden humoros iránt fogékony érdeklődőnek.
Tölgyesi Tibor

Richard Osman
A csütörtöki nyomozóklub

Agave Könyvek 2021
Ára: 4480 Ft