A könyv szerzőjének neve napjainkra fogalommá vált, hisz nem véletlenül olvassák írásait és nézik filmjeit világszerte az emberek. David Attenborought gondolatai nemzedékek gondolkodásmódját formálták, milliókat ismertetett meg a természet csodálatos világával. Biztosak vagyunk, hogy ez a könyve – mely látomásait tartalmazza a Föld jövőjéről – sem fog csalódást okozni senkinek.
A mára már agg tudós azonban nem csak a szépségeit tárta elénk a földi növényi és állati életnek, de figyelmeztetett is minket: ez a paradicsomi állapot veszélybe került az ember által, s ha nem változtatjuk meg viszonyunkat a természethez, nagyon komoly, visszafordíthatatlan átalakulás mehet végbe az élővilágunkban.
Az emberiség egy illúzió rabja. Azt hiszi a Föld természeti kincsei kimeríthetetlenek, az állat és növényvilága mindörökké fennmarad. Azonban ma már tudjuk – s Attenborough is megerősít minket ebben – hogy ez annyira nincs így, hogy szinte az utolsó percekben vagyunk ahhoz, hogy változtassunk. Mert ma még nem késő átgondolnunk lehetőségeinket és megváltoztatnunk életmódunkat, de lehet, hogy holnap talán már igen, s holnapután pedig rá kell majd döbbennünk arra, hogy mindent elszalasztottunk, mindent elherdáltunk, s egy olyan kényszerpályán vagyunk, ahonnan többé már nincs visszaút.
Ülünk egy lőporos hordón, de kényelmünkben képtelenek vagyunk lehajolni és eloltani az égő kanócot. Azt hisszük szűklátókörűen a robbanás soha nem fog bekövetkezni, pedig ha önzően és gátlástalanul felélünk minden tartalékot a Sors az emberi fajnak sem fog kegyelmet adni.
Ez a könyv a szokásoktól eltérően nem egy-egy különleges növényt vagy állatot, egy-egy rendkívüli természeti élőhelyet vagy csodaszámba menő alkalmazkodási életmódot mutat be. Ennek a kötetnek a főhőse az ember, az emberiség, akiből kb. hatmillió év alatt a bolygó abszolút szuper csúcsragadozója, mindenható ura lett. Ma már mindent megtehetünk, rakétáink a világűrben száguldanak, fűtött otthonainkban kényelemben és biztonságban lakhatunk, a modern társadalmak adta keretek között életünk kiszámítható és irigylésre méltó. Ennek a boldogságnak azonban megvan az ára. Kiírtjuk az őserdőket, hogy legyen termőterületünk, kivágjuk az erdőinket, hogy legyen hely a településeinknek, városainknak, szabályozzuk folyóinkat, vizeinket, hogy ne kelljen az áradásuktól tartanunk. Kezdetben szinte észrevétlenül, de mára már nagyon is látványosan beavatkoztunk a természet rendjébe, kiirtottunk állatfajokat, agyonszennyeztük és felmelegítettük a légkört, hatalmas szeméthegyeket raktunk le a bolygó szinte egész területén.
A könyv A szemtanú beszámolója című fejezetében rendkívül lenyűgöző ugyanakkor megdöbbentő adatokat olvashatunk arról, nem egészen száz év alatt miként változott az ember és a bolygó viszonya. Míg például 1937-ben a Föld népessége 2.3 milliárdnyi volt, ez a szám ma már több mint háromszoros 7.8 milliárd. S míg akkor az érintetlen területek aránya 66% volt, ez napjainkra majd a felére 35%-ra csökkent. S ha a nem is olyan távoli 2030-as évekre nézünk, előfordulhat, hogy az Amazonas erdeiben – ha az erdőirtás üteme nem lassul, s ugyan mitől is lassulna, ha egyesek szeme előtt csak a mérhetetlen profit lebeg – bekövetkezik az az átbillenési pont, amikor megindul az erőelhalásnak nevezett folyamat. Ez pedig megállíthatatlan, végeredménye pedig az lesz, hogy a dzsungel előbb lombhullató erdővé, majd nyílt szavannává fog válni. Tudjuk, hogy ezek az erdőségek ma a Föld tüdejét jelentik, s ugyan mihez is fogunk kezdeni a tüdőnk nélkül?
Ha a még távolabbi jövőbe tekintünk előre, mai tudásunk szerint a 2100-as évekre a Föld gyakorlatilag élhetetlenné válik, hisz az átlaghőmérséklet a lakott területek egynegyedén 29 Celsius fok lesz – ez a hőmérsékleti átlag ma még csak a Szaharára jellemző. A tengerszint állandó emelkedése, hőmérséklet növekedése, a szennyeződésekből is fakadó járványok terjedése az országokat a határaik lezárására kényszeríti, ez pedig előbb-utóbb fegyveres konfliktusokba torkollik. Akkor már nem elsősorban a pénz, hanem az élelem az ivóvíz, a lakható terület lesz a legfőbb érték, amit majd igyekszik mindenki mindenáron megszerezni és megtartani. Bekövetkezik a Mad Max ma még futurisztikusnak tűnő világa.
A sötét jövőt azonban még el tudnánk kerülni, ha észbe kapnánk. A könyv második része erre mutat lehetőségeket a világ visszavadításával, a tisztább energiákra való áttéréssel, kevesebb hely elfoglalásával, egy kiegyensúlyozottabb élet megteremtésével. Mert ha nem lépünk, fajunk – bármennyire is azt képzeljük a világ uraiként legyőztük a természetet – úgy el fog tűnni, mintha sosem létezett volna a Földön.
Tölgyesi Tibor
David Attenborough
Egy élet a bolygónkon
Park Könyvkiadó 2020
Ára: 4490 Ft
