Csodálatosak és nélkülözhetetlenek

Az emberállat – ehhez a meghatározáshoz Desmond Morris remek könyvének címét vettem kölcsön – hajlamos néha azt hinni önmagáról, hogy uralma alá hajtotta a Föld nevű bolygót. Azonban ha ezt a rovarok meghallanák, bizonyára csak szánakozva mosolyognának rajtunk, hiszen ez a sárgolyó, amin mindannyian élünk már évmilliók százai óta az ő birodalmuk.

A tények szigorú dolgok, a számok pedig soha nem hazudnak, ezért a fenti megállapítást támasszuk alá egy szemléltető képpel. Ahhoz, hogy elképzelhető legyen, hányan is vannak egyedszám szerint a rovarok Földünkön, minden egyes emberhez – számunk olyan hét és fél milliárd közelében mozog – hozzárendeljük azt a rovarszámot, ami ebből a világból rá esik. Ebben az esetben minden egyes embertársunknak a képzeletbeli zsákjában nem kevesebb, mint 200 millió rovart kellene begyűjtenie.  Persze szabatosan azt is mondhatnánk Földünk rovarjainak a száma egy és tíz kvintillió – egy kvintillió leírva úgy néz ki, hogy az egyes után 30 darab nulla sorakozik – közé esik. Aki nem annyira járatos a számok világában, de mondjuk, szeret a tengerparton sütkérezni, annak azt mondanánk, hogy Földünk rovarnépességének egyedszáma több mint bolygónk összes tengerpartjának, összes homokszeme együttvéve.
S ha az lenne a kérdés, ennyi élőlény hol fér el, akkor arra az a válasz, hogy totálisan szét vannak szóródva a nagyvilágban. Megtaláljuk őket természetesen erdőinkben, tavakban, folyókban, a síkságokon és a hegyvidékeken még akár 6000 méteres magasságban is. Vannak abban a számítógépben, amin most éppen Ön olvassa ezt az anyagot, de élnek a Yellowstone 50 fokos hőforrásaiban éppen úgy, mint a nyílt tengerek felszínén, hómezőkön, vagy akár a kíméletlen éghajlatú Antarktikán.
Persze ahhoz hogy ennyi élőhelyet belakjanak mind méretben, mind életmódban, mind felépítésben és színben rendkívül változatosnak kell lenniük. Legkisebb képviselőjük szabad szemmel nem is látható, hiszen 0.16 milliméternyi, egy másik rovar – a törpedarázs – méretéről, pedig úgy alkothatunk fogalmat, ha tudjuk, hogy számára egy emberi hajszál megfelel egy kényelmes kifutó, vagy leszálló pályának. A másik végletben ott van a kínai botsáska, ami bár csak ujjnyi vastag, 62,4 centi hosszú – ez méretben mondjuk egy felnőtt ember alkarja – vagy az afrikai behemót, amely lárvájának tömege 10 deka, annyi, mint egy feketerigóé.
Ha pedig megjelenésük idejét nézzük, azt a mai tudomány közel 480 millió évvel ezelőttre teszi – ez alatt időközben túléltek öt tömeges kihalás is – kétszer olyan régen, mint például az első dinoszauruszokét, amik 240 millió éve dübörögtek először a földgolyón. Mi emberek pedig igazán hátul kullogunk ezen az időbeli vonalzón, hiszen a Homo sapiens csupán röpke 200 ezer éve van jelen a természetben.
Mivel mai korunk meghatározó államberendezkedése a demokrácia, képzeljünk el egy olyan parlamenti patkót, ahová Földünk minden faja beültethetné egy-egy képviselőjét. A teremben másfél millió széknek kellene lennie – nagyjából ennyi fajt tartunk számon, Földünkön – s ennek több mint a felét foglalnák el a rovarok. Minden más kisebb gerinctelen csoport – pókok, csigák, fonalférgek stb. – kapná az összhelyek ötödét, a növényfajok pedig a hatodát, ami közel 16 %. A gombák és zuzmók huszadrészt, 5 %-ot, míg az összes gerinces – halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök – pedig alig 3 %-ot. Rendszertanilag ez utóbbiba beletartozna dicső emberi fajunk is.
Amilyen sokfélék a rovarok, az ember is annyira sokféleképpen viszonyul hozzájuk. Szeretjük a méhecskét, a katicabogarat, a szitakötőt, a tarka lepkéket, s a szorgosnak tartott hangya is helyet kap a szívünkben. De mennyire másképp viszonyulunk a csótányhoz, a légyhez, a szúnyoghoz, vagy a hernyóhoz – még akkor is, ha ez utóbbiból lesz majd egyszer a színpompás pillangó. Ilyenkor sokszor elfelejtjük, hogy ezek az undorítónak tartott állatok takarítják el az elhullott tetemeket, teszik porhanyóssá a földet, vagy szolgálnak táplálékul sok madárnak, kétéltűnek.
Az ember azonban nem csak ízlése szerint vizsgálja a rovarokat, hanem hasznosság szempontjából is, hiszen a méhészkedés évezredekre tekint vissza. Ha már említettük kedvenceink között a szitakötőket, érdemes tudni róluk, hogy bolygónk legjobb vadászai. Míg az oroszlán, aki összehangoltan, falkában vadászik minden negyedik esetben sikeres, és a torpedószerűen meginduló fehér cápa is csak minden második alkalommal, addig a szitakötő 100-ból 95 alkalommal elejti a kiszemelt zsákmányát. Ehhez persze az is kell, hogy olyan szeme legyen, ami gyakorlatilag gömb alakú, így mindent lát a térben maga körül – ebből az is következik, hogy gyakorlatilag lehetetlen meglepni hátulról, már csak azért is mert neki a hátul értelmezhetetlen fogalom – négy szárnyát pedig egymástól függetlenül, más-más csapásszámmal és tetszőleges irányban tudja mozgatni. Repülhet fejjel lefelé, vagy hátrafelé, nekiiramodhat lebegésből is és elérheti az akár 50 km/órás sebességet. Nem véletlen tehát, hogy az USA haditengerészete új drónjai kifejlesztésekor behatóan tanulmányozza a szitakötő röpképességét.
Mint látjuk a rovarok életében az emberi faj megjelenése, csak egy villanásnyi időszak. De ennél sokkal fontosabb, hogy míg ők vidáman éltek, és élnének minden gond nélkül nélkülünk is, mi – az emberiség, de minden gerinces, sőt növényfaj is – nélkülük talán pár hónapig lehetnénk életképesek, s minden bizonnyal ők még akkor is itt lesznek, ha minket, embereket, esetleg valami szörnyű katasztrófa elsöpör a természet színpadáról. Erre is gondoljunk, amikor egy csótányt eltaposunk, vagy egy szemtelen piaci legyet, vérszívó szúnyogot csapunk le. Mindegyik a maga módján az evolúció csodája, hiszen alkalmazkodó képességük nem csak bámulatos, de irigylésre méltó is.
Ez a könyv bátran ajánlható iskolás gyerektől nyugdíjasig bármely korosztálynak, hiszen stílusa gördülékeny, tartalmilag pedig nem csak közérthető, de olyan izgalmas, hogy szinte letehetetlen. Főszereplőit pedig mindenki többé-kevésbé ismeri, hiszen minden eldugott zugban találunk belőlük, ami nem véletlen, hiszen ahogy a cím is mondja – Terra insecta –ez a bolygó tulajdonképpen az ő birodalmuk.
Tölgyesi Tibor

Anne Sverorup-Thygeson
Terra insecta

HVG Kiadó 2020
Ára: 3500 Ft