Bűn az élet – s még a szocializmusban is az volt

Ez a kötet alapjában véve egy kriminológus és egy szociológus hosszú-hosszú beszélgetése. Amiről pedig szól a diskurzus, az nem más, mint a magyarországi szocialista időszakok jellemző bűncselekmény típusainak – egy-egy jellemző konkrét bűncselekményen keresztüli – kibeszélése.

A bűnhöz, a bűnözéshez elég érdekesen viszonyul az átlagember. A bűnözőket körüllengi valami kettős érzelmi kapcsolat, egyszerre érzünk velük szemben taszítást, ellenérzést, megvetést, ugyanakkor személyük, cselekedeteik iránt ott van bennünk valamiféle furcsa kíváncsiság is. Hiszen ők kisebb-nagyobb mértékben egy számunkra idegen és ismeretlen világ – az alvilág – olyan tagjai, akik szembeszegülnek a törvényekkel, s emiatt, az ember egyik legféltettebb kincsét – a személyi szabadságot – veszélyeztetik.
A szocializmus mindennapjaiban – bármennyire is propagálták, hogy ebben a rendszerben majd eltűnőben lesz – éppen úgy, mint bármelyik társadalmi létformában, a bűn, a bűnelkövetés gyakorta előfordult. De erre a korszakra is igaz volt a megközelítés: mondd meg, hogy mit követnek el a bűnözők, s megmondom, melyik történelmi időben járunk. S a szocializmus egyébként is eléggé visszás életformája a bűnelkövetőknek is sajátos alakjait hozta létre.
A kötet tíz Adriára bontva – ebben a könyvben így jelölik a fejezeteket – jeleníti meg előttünk az akkori korszak jellemző törvényellenes cselekedeteit, amelyek mára már csak a legendák ködébe vesznek. Kisebb-nagyobb bűnök, bűnesetek élednek újjá a kötet lapjain, de felidézésük nem tudományos tárgyilagossággal, sokkal inkább gördülékeny, néha ebbe is abba is belekapó kérdés felelet formában történik. Miközben azonban képzeletben a bűn világában kószálunk, megismerhetjük az akkori társadalmi rendet, a bűnüldözés apparátusát is. A rendőrségnek sok esetben sokkal inkább volt a feladata, hogy az akkori szocialista rendet, annak nimbuszát és kisszámú eredményeit védje, minthogy teljes erőbedobással vesse rá magát azokra a sokszor kisstílű bűnözőkre, akik „csak” bocsánatos bűnöket követtek el. Hisz a rendőrségnek nem csak a bűn üldözése, hanem a szocializmus vívmányainak a megvédése is feladata volt. Ennek érdekében építettek ki besúgó hálózatot a külföldiekkel szoros kapcsolatot ápoló luxus prostituáltak körében, ezért állították rá a teljes apparátust olyan ügyekre, amiket nem csak élet, vagy vagyon elleninek, hanem rendszerellenesnek minősítettek.
A beszélgetés közben megpróbálnak annak is utánajárni, létezett-e anno Magyarországon szervezett alvilág, mennyire ápoltak szoros köteléket a külföldi és a hazai bűnözők, mennyiben segített sokszor egy apró momentum a tettesek kézre kerítésében. S bár a kötet alcíme a Kádár korra utal, a beszélgetésekben megjelenő bűnesetek, a bűnüldözés mikéntje és sikeressége sokszor átnyúlik a rendszerváltás utáni időkbe is.
Ezzel a kötettel nem egy krimit vesz a kezébe az olvasó, a lapokon megjelenő eseményeket, tényeket nem a fantázia, hanem a szocialista mindennapok szülték. Éppen ezért izgalmasabb, mint bármely írói alkotás, s a maga valóságában jelenik meg előttünk, mi minden – sokszor hihetetlennek tűnő – dolog tud a való életben megtörténni.
Tölgyesi Tibor

Bezsenyi Tamás –  Böcskei Balázs
A szocializmus bűnbarlangjai

Kossuth Kiadó 2020
Ára: 3800 Ft