Egy konzervatív reakciós: Beszélgetés Dr. Botos Máté, történésszel John Lukács könyveiről 2019. március 28-án 19 órakor a Belvárosi Kulturális Szalonban.

“Lukács János 1924. január 31-én született. Szülővárosában, Budapesten ekkor még alig jártak automobilok, az Andrássy út külső részeiben a korabeli politikai és gazdasági elit lakott, az ország az elfogadhatatlannak tűnő trianoni béke által megszabott határok közé szorult, miközben a nemzet egy része ezeken a határokon kívül rekedt. Ekkor már nem élt IV. Károly, az utolsó apostoli magyar király és osztrák császár, de Tisza István és Ady Endre sem. Mi több, a bolsevizmus megteremtője, Lenin is tíz napja már, hogy nem volt az élők sorában, s alig pár napja helyezték üvegkoporsójába a Vörös téren egy grúz kommunista különös beszédét követően – s alig két hónap múlva ítélnek el egy osztrák születésű szélsőségest Bajorországban. A magyar nemzet pedig túl volt a nagy háborún, az azt követő spanyolnátha-járványon, a forradalmon és a vörös terroron – két gyilkos lefolyású ideológiai és spirituális járványon. A zilált politikai viszonyok és pénzügyi válság közepette lassan kibontakozott az ideiglenességből a kényszerűen elviselt állandóság – az emberek pedig élni és boldogulni akartak, gyermekeket vállaltak és neveltek.

Lukács János ebben a közegben látta meg a napvilágot és kezdett azzá a személyiséggé formálódni, akinek ma ismerjük. Rendkívül nagy hatással volt életére és világlátására édesanyja kritikus szemlélete és anglofíliája, ami később megszabja élete irányát. Az ifjú Lukács katolikus iskolába jár, ismeri és tiszteli a francia és a német kultúrát is, mégis, legközelebb a brit konzervatív hagyomány állt a szívéhez. Amikor fiatalemberként túléli a világháborút, hamarosan felismeri, hogy a jövő itthon kilátástalan lesz az ő polgári, morális-, vagy teljesítmény-alapú meritokratikus értékrendje számára. Nagy-Britanniába, onnan pedig Pennsylvaniába megy, ahol immár 72 esztendeje él. Noha képességei alapján méltán emlegetik a legnagyobbak között, s bár tanított Princetonban, a Johns Hopkins Universityn, a Columbia Universityn és még számos más egyetemen vendégprofesszorként, mégis a Chestnut Hill Leányfőiskola tanára maradt 1994-es nyugdíjazásáig. Ismertségét történetírói munkássága alapozta meg. A Párbaj, az “A történelmi Hitler”, “Az európai világháború 1939-1945”, avagy “A XX. század és az újkor vége” című művei ma már kötelező olvasmányok a modern korral foglalkozó történészek számára. A legjelentősebb írása azonban a történelmi tudatról szól. Ebben a történetfilozófiai esszében vázolja fel történelmi rendszerét, melyben levezeti az emberi személy meghatározó jelentőségét és (Collingwooddal vitába szállva) megkérdőjelezi a tényalapú történelem állításait. Lukacs a narratívák elsődlegességének hangsúlyozásával megelőzte Hayden White-ot és bírálta a szerinte a részletekben elvesző Braudelt. Fontosak azonban nem kifejezetten történeti tárgyú írásai is, hiszen ezekben még plasztikusabbá válik a keresztény és humanista gondolkodás, ami oly jellemző Lukács Jánosra, az emberre is. Általában is jellemző rá az eszmetörténet iránti érdeklődés, látásmódjában a történészi eszköztár mellett megjelenik a filozófiai dimenzió is (erre utal többek között Martin Heideggerrel folytatott levelezése, vagy akár a modern politikai filozófia legnagyobb alakja, Tocqueville kutatása). Lukácsot érdekli elhagyott régi hazája is, sokat és mélységeiben foglalkozik a magyar történelemmel és a jelenkorral. Konzervatív reakciós, katolikus meggyőződése itthon a magyar katolikus egyetemen talált otthonra és legmelegebb fogadtatásra: 2009-ben az egyetem díszdoktorrá avatta.” Botos Máté/Politológia Tanszék vezetője/Pázmány Péter Katolikus Egyetem

A szervezők az esthez válogatott borokkal és a Gerbeaud finomságaival készülnek.

Belépő, mely tartalmazza a Gerbeaud finomságait egy pohár bort és ásványvizet:
3500 Forint


Helyszín: Gerbeaud Aranyszalon