Az ember utáni ember

Napjainkban már önvezető autókkal közlekedhetünk gondtalanul, egy háborús konfliktus esetén pedig a győzelmet egyszerűen az dönti el, melyik oldal számítógépei képesek nagyobb és gyorsabb teljesítményre. A mesterséges intelligencia korát éljük, de vajon ez a kor – és a benne zajló folyamatos és megállíthatatlan fejlődés – egyúttal az emberiség hattyúdalát, végóráit is elhozza, vagy – hisz az emberi faj, az egyik legnagyobb túlélője a földi létnek – mint oly sok megelőző kataklizmát, ezt is sikeresen átvészeljük majd?

Nietzsche XIX. századi filozófusként vizionálta az ember feletti embert, azt az Übermenschet, aki tulajdonságai, morálja, értékítéletei szerint kiemelkedik a tömegből, s képes valami jobb, nemesebb, emberibb világot teremteni. S a XXI. században valóban megjelent egy új valaki – amit a szerző a könyv címében Ember2.0 néven azonosít – de ez a fejlődési fokozat merőben más, mint amit a múltban bárki elképzelhetett volna. Nem is igazán könnyű meghatározni, mennyi benne az emberi és mennyi a gépi vonás, vajon egy embert segítő beépített mesterséges intelligenciáról beszélhetünk-e, vagy egy olyan számítógép vezérelte teremtményről, aminek ugyan még vannak emberi vonásai, de alapvetően minden cselekedetét egy őt működtető computer határoz meg.
Akárhogy is szeretnénk néha, a világban lévő fejlődést nemhogy megakadályozni, de még lassítani sem vagyunk képesek. A mai korban már mindent számítógépek irányítanak, programok határoznak meg, gyakorlatilag bitek és byte-ok vezérelte kényszerpályán mozgunk, s ez nem csak az egyénre, de a társadalomra is igaz.
Mint egy egyre gyorsuló pályán lévő apró részecske, mint egy sebes folyású folyón lejutni akaró könnyű, parányi rafting csónak belekerültünk az egyre sebesebben forgó-örvénylő zuhatagba, s nem tudjuk, mi lesz mindennek a vége?  Jelen pillanatban a számítógépes tendenciák tekintetében még azt sem tudjuk egyértelműen megmondani, hogy vajon a mi kezünkben maradt-e egyáltalán az irányítás, vagy csak sodródunk tehetetlenül az árral, s egyre inkább tőlünk független erők befolyása alá kerülünk? A mesterséges intelligencia megteremtésével kiengedtünk egy szellemet a palackból, amelyről – némileg kicsit önmagunkat is áltatva – szeretnénk azt hinni, hogy teljesíti kívánságainkat, de vannak olyan figyelmeztető jelek, melyek azt mutatják, egyre inkább szeretné „alkotásunk” a maga útját járni.
Sci-fi filmekben gyakran előfordul az a jövőben játszódó történet, hogy emberek harcolnak gépek ellen a hatalomért. A gyakorlatban azonban ez úgy valósul meg, hogy a mesterséges intelligencia egyre fejlettebbé válik, már emberkéz beavatkozása nélkül is tudja önmagát javítani, sőt újrateremteni. S mivel a mesterséges intelligencia szigorúan racionális alapon hoz döntéseket, annak az eljövetelétől kell rettegnünk, hogy egyszer az a „gondolat” az a kérdés merüljön fel programjaiban: Mi szükségem van nekem, mi szüksége van a világnak, egyáltalán az emberre?
Jelen pillanatban már nem arról folyik a vita, hogy az ember képes-e, akar-e együtt élni a gépekkel, vagy megvagyunk nélkülük is, hanem arról, mi emberek mit tudunk tenni azért, hogy a gépeknek – a gépek kifejezés alatt minden alkalommal a mesterséges intelligencia fogalmát értve – szükség. legyen ránk. A válasz pedig egyre elkeserítőbb, mert úgy néz ki, lassan-lassan már semmit.
Csepeli György filozófusként közelíti meg könyvében a mesterséges intelligencia a gazdasági életre és a társadalomra gyakorolt hatását. Nem csak azokat a már – részben, vagy majdnem – megvalósult mesterséges intelligencia vezérelte életkönnyítéseket mutatja be, amikkel egyre inkább – nap, mint nap bővülve ez a kör – az átlagember is találkozhat, de etikai, morális, érzelmi vonatkozású kérdéseket is felvet. Nem csak elgondolkodtatóan, de gyakorlati, az életből vett példákkal is illusztrálva azokat. Rendkívül érdekes olvasmány a téma iránt érdeklődőknél és fogékonyaknak, de a benne leírtak hatásai előbb-utóbb mindenki életében meg fognak jelenni. Ha megállítani nem is tudjuk a felénk száguldó üstökösszerű végzetet, legalább legyünk előre tisztában becsapódásának következményeivel.
Tölgyesi Tibor

Csepeli György
Ember 2.0

Kossuth Kiadó 2020. október 5
Ára: 3400 Ft