Az Alföldünk, mint hadszíntér

909

1944 őszén a szovjet csapatok megkerülve a Kárpátokokat kijutottak a magyar Alföldre, ahol a földrajzi viszonyok már lehetővé tették, hogy nagyarányú páncélos támadást intézzenek az ekkor már minden fronton védekezésbe kényszerült német – s a velük szövetséges magyar – csapatok ellen. A szovjet szóhasználatban „debreceni támadó hadművelet” célja volt a minél gyorsabb előretörés, hogy végigrobogva a sík területeken, legázolják a III. Birodalom Magyarországon még elszántan védekező katonai erejét.

A – némileg helytelenül – debreceni csatának aposztrofált összecsapásban mindegyik fél jelentős páncélos erőket vont össze, hiszen mindkét oldal számára stratégiai jelentősége volt a terület birtokba tartásának, illetve birtokba vételének.
Sokáig a háború utáni történetírásokban, a küzdelem feldolgozásakor a szovjetek dicső és elsöprő győzelméről, míg a német-magyar csapatok csúfos vereségéről értekeztek. De vajon valóban helytálló ez a megállapítás, tényleg úgy kell tekintenünk erre a három város – Debrecen-Nyíregyháza-Nagyvárad – alkotta háromszögben lezajlott hadieseményre, ahogy évtizedeken át tanultuk az iskolában?
Számvéber Norbert történész a korszak remek hadtörténelmi ismerője és fáradhatatlan kutatója ebben a közel 600 oldalas kötetben kissé árnyaltabbá teszi ennek a sokáig leegyszerűsítve fényes szovjet győzelemként ábrázolt összecsapásnak a képét. Komoly kutatómunkával, a tényeket felsorolva, s az egykori dokumentumokból levont következtetéseket összegezve immáron elénk tárul, mi is történt Kelet-Magyarországon 1944 őszi hónapjaiban.
Egyébként azt, hogy ennek a magyar Alföldön zajló páncéloscsatának a feldolgozása mennyire szerteágazó és bonyolult tevékenységet igényel, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a témában az első – szintén a szerzőtől származó – monográfia 2002-ban, míg a második 2007-ben jelent meg. S az újbóli kiadásokra való igényt az indukálta, hogy olyan anyagok kerültek elő az időközben egyre jobban megnyíló szovjet és német levéltárakból, melyek jó kiegészítést adtak az előzőekben megjelent írásokhoz.
Ez a kötet nem könnyű olvasmány, már csak azért sem, mert hemzseg a számadatoktól, hivatkozásoktól, lábjegyzetektől. Mindezek kissé akadályozzák, hogy gördülékenyen, gyorsan végigolvassuk a könyvet, ugyanakkor garanciát is jelentenek arra nézve, hogy a szerző által leírtak valóban ott, akkor, és úgy történtek meg, ahogy a kötet lapjain megjelennek. S mivel alapvetően hadtörténészi munkáról van szó – nagyon helyesen – mentes a politikai véleménynyilvánítástól, állásfoglalástól, ítélkezéstől. Katonai tettekről szól, amiket legjobb képességeik és lehetőségeik szerint hajtottak végre a küzdő felek, függetlenül attól, hogy milyen ideológiai vagy politikai célok érdekében vettek részt a harcban.
Akit érdekel a II. világháborús hadtörténelem, annak vétek kihagyni ennek a könyvnek az elolvasását, de az is bátran állítható, hogy minden érdeklődő történelmi tudását kiszélesítheti az adott korról, hiszen valós képet fest a legfontosabb 1944 őszén, Magyarországon zajló katonai eseményekről
Tölgyesi Tibor

Számvéber Norbert
Az alföldi páncéloscsata

Peko Publishing 2020
Ára: 6300 Ft