A világégés végjátéka

519

A Harmadik Birodalmat ezer évre tervezték, de csak tizenkét évig volt hatalmon Hitler és a hozzá tartozó vezető elit. 1945 áprilisára minden eldőlt, ezért pár nappal az 56. születésnapja után a Führer öngyilkosságot követett el. Ezután hivatalosan még közel egy hétig létezett a Birodalom, ennek a nyolc napnak a politikai, katonai, magánemberi történéseiről olvashatunk a híres német történész szerző könyvében.

Hitler halálával mindennek vége volt. A háború katonailag elveszett, a nyugati Szövetségesek és a Szovjetunió csapatai ellenállhatatlanul nyomultak előre újabb és újabb területeket foglalva el – vagy akinek úgy jobban tetszik szabadítva fel – most már Németországból. Ha feltesszük azt a kérdést, akkor mi értelme volt, hogy a német katonák még tovább harcoljanak, akkor – visszaidézve az akkori eseményeket – azt a választ kapjuk, csupán egy céljuk volt. A keleti fronton harcolva hátrálni nyugat felé, mindenképpen elkerülve a szovjet fogságot, s valahol megadni magukat az amerikai-angol csapatoknak. De a nagypolitikában is valami hasonló célt szeretett volna elérni Dönitz ügyvivő kormánya, azonban keserű csalódás érte őket, hiszen a nyugatiak, a fegyverszünetet nem, csak a feltétel nélküli megadást tekintették tárgyalási alapnak. Végül aztán így is értek véget hivatalosan a harcok május nyolcadikán.
A könyv ennek a német szempontból zavaros, kusza nyolc napnak a történéseit villantja mozaikszerűen elénk. Hogyan gondolkodtak az otthon maradottak, miben bíztak a fronton harcolok, milyen tárgyalási stratégiában reménykedtek a politikusok? Volt-e egyáltalán értelme még kitartani, amikor már minden elveszett? Mit várhatott és mit kapott a civil lakosság a megszálló csapatok katonáitól? Szinte minden német fejében ott motoszkált a kérdés, vajon mit hoz a jövő, de volt-e egyáltalán bárki is, aki erre a kérdésre az adott pillanatban helyes választ tudott volna adni?
Megannyi kérdés merült fel ennek a nyolc napnak a történetét megismerve, de még a könyv sem tud mindenre egyértelmű válaszokat adni. Mozaikszerűen villant fel eseményeket, idéz akkoriból származó – mind hivatalos mind magán – írásos dokumentumokat, és idéz későbbi szóbeli visszaemlékezéseket. Ebből a könyvből elsősorban nem is s szigorúan vett történelmi kronológia, hanem ennek a pár napnak – kinek reményvesztett, kinek felszabadulást, kinek megkönnyebbülést hozó – hangulata, életérzése tárul elénk. Egyben azonban minden akkor Európában élő ember – legyen bármely ország polgára, bármely nemzet katonája, bármilyen beosztásban a közlegénytől a tábornokig – egyetértett: Legyen már vége az öldöklésnek, hallgassanak el a fegyverek, térjen vissza a normális élet, legyen végre béke!
Ez a könyv elsősorban azoknak élvezetes hadtörténelmi-politikai írásmű, akik valamelyest „képben vannak” a II. világháború történéseit, és a kor – minden oldalt tekintve – meghatározó katonai és politikai vezetőit illetően. De nekik valóban árnyaltabbá teheti az eddigi ismereteiket, miközben kíváncsian olvasgatják az európai világégés utolsó napjainak olvasmányos – bár értelemszerűen kissé elnagyolt – felvázolását.
Tölgyesi Tibor

Volker Ullrich
Nyolc májusi nap

Corvina Kiadó 2021
Ára: 4490 Ft