A Tanácsköztársaság tényekben

Pont száz év telt el azóta, hogy Magyarországon – a világon másodikként – kikiáltották a proletárdiktatúrát. A történelembe hivatalosan Tanácsköztársaság néven vonult be, de hogy ez a rendszer mit jelentett a köznapi emberek számára, azt legjobban az egykori dokumentumokból lehet kiolvasni.


A Tanácsköztársaság megítélésére objektíven soha nem kerülhetett sor. A Horthy rendszerben úgy emlegették, mint az uralomra jutott csőcselék regnálása, diktatúrája, egy világháborút vesztett ország védtelen lakossága felett, a II. világháborút követő baloldali hatalom pedig dicsőséges elődjének tekintette. Sőt megítélése még ma sem egyértelmű, hiszen vannak, akik a szörnyűséges, de akadnak olyan történészek is, akik a humanitárius oldalát emelik ki. Mert való igaz, hogy a vörös diktatúrában vonatszámra vitték nyaralni a proletárgyerekeket a Balatonhoz, viszont az is tény, hogy az államilag hallgatólagosan eltűrt terrorista különítmények országszerte jártak, s kegyetlenül szó szerint vérbe fojtottak minden polgári ellenállást, de még a legkisebb kételkedést is.
Ez a kötet válogatott dokumentumok közreadásával mutatja be, milyen is volt ebben a – kinek dicsőséges, kinek tragikus – 133 napban a mindennapi élet Magyarországon. A tények szigorú dolgok, s így a korabeli feljegyzések sem hazudhatnak. Persze ugyanakkor egyesekben felmerülhet az a gyanú is, hogy a kötet összeállítói valamiféle tematika szerint válogatva adtak közre egykori anyagokat. Ez utóbbi vád azonban legkevésbé sem erősödik meg a könyvet lapozgatva. Egyaránt találunk benne egyházellenes és antiszemita felhangú írásokat éppen úgy, mint feljegyzést részegen dorbézoló vöröskatonákról vagy direktóriumi tagnak nyújtott rendkívüli segélyről. A szerkesztők törekvése nyilvánvalóan az (is) volt. hogy – a hitelesség alapján – történelmünknek ezt a talán még ma sem teljesen feldolgozott szakaszát, mind színéről, mind fonákjáról bemutassák.
A kereken 200 irat első darabja még a Tanácsköztársaság kikiáltása – 1919. március 21 – előttről való, míg az utolsó már a diktatúra bukása után október 3.-ára datálódott. Ez alatt a hét hónap olyan események játszódtak le, amiket ezekből a dokumentumokból nem csak a történelemmel foglalkozó kutatónak, de a múlt eseményei iránt érdeklődő laikusnak is érdemes megismernie. A könyvet áttanulmányozva sok meglepetés érhet mindenkit, hiszen ilyen teljes körű kordokumentummal ritkán találkozhatunk, s ebből a szempontból is üdvözlendő, hogy a kiadó felvállalta ennek a megjelentetését.
Tölgyesi Tibor

Proletárdiktatúra alulnézetben
Csonka Laura – Fiziker Róbert szerkesztésében

L’Harmattan Kiadó 2019
Ára 3990 Ft.