Puskás Ferenc élete és az Aranycsapat története minden magyar embert érdekel, de érdekel minket az a kor is, amelyben éltek. A csapat pályaíve tele van máig kiderítetlen titkokkal, hiszen 1952-ben megnyerik az olimpiát, 1953-ban Londonban – világszenzációként – legyőzik a hazai pályán 90 éve veretlen angol válogatottat, majd 1954-ben elvesztik azt a világbajnoki döntőt, aminek egyértelműen az esélyesei. Ez a musical most objektíven reflektorfénybe helyezi futballtörténelmünk dicső, és hazánk történelmének dicstelen közel egy évtizedes korszakát. Legjobban a darab szerzőtársa és rendezője Szente Vajk tudja milyen célok motiválták a futballzseni életének színrevitelekor.

Milyen fogadtatásra számít a musical kapcsán?

A Puskás című musical irányában úgy látom két lépcsőfokon keresztül fognak majd közelíteni a nézők. Az első egy igaz érdeklődés Puskás Ferenc élete, személyisége után, mert hiszen az ő nevét majdnem minden magyar ember – még az is, aki nem szereti a futballt – ismeri. A második lépcső pedig az, hogy milyenre sikerült a darab, hiszen a sikerhez nem elég egy hangzatos cím, minőségi előadást is kell csinálnunk jó színészekkel, drámai történettel, és olyan rendezéssel, színrevitellel, ami méltó ehhez a világhírű focistához.
Szinte borítékolható a fokozott érdeklődés a nézőktől, nekünk alkotóknak, színészeknek viszont az a feladatunk, hogy egy jó darabbal megfeleljünk az elvárásaiknak.

Puskás Ferenc életének mely korszakát idézi elénk a történet?

Őt, mint labdarugót ismerjük, ezért a darab történetét az ő labdarugó pályafutása adja. Ez tulajdonképpen 1937-ben egy tízéves gyerek tehetségének felfedezésével kezdődik, amikor őt a Kispest (későbbi nevén Honvéd) – némi csalással, hiszen az igazolás alsó korhatára 12 év – leigazolja. A darab pedig 1960-ban ér véget, amikor Puskás Ferenc a BEK döntőn négy gólt lőtt a Reál Madrid színeiben az Eintrakt Frankfurt ellen. Ez a mozzanat volt Puskás pályafutásának a csúcspontja, hiszen világsztár a Reál játékosaként lett igazán.
Az egész színdarab lezárásaként – Novothny Zoltán sportriporter hangján – az Aranycsapat minden egyes tagja életének állomásait visszaidézzük. S ekkor az is elhangzik, hogy bár Puskás 1956-ban disszidált, élete vége felé – mikor már megtehette – hazatért, s itt is halt meg Magyarországon.
Nekem nagyon fontos volt azt kommunikálnom ezzel a darabbal, hogy egy olyan emberről van benne szó, aki itt élt közöttünk, s aki amellett, hogy egy isteni tehetség volt, a hazájáért – annak ellenére, hogy a Kádár korban sokszor próbálták lejáratni és elhallgatni a sikereit itthon – is bármire képes volt.

Mennyire törekedtek a történetben a hitelességre?

A Puskással és csapattársaival történt események bemutatása mind-mind valóságos tényeken alapszik. Az egész előadásnak két fiktív szereplője van – Szabó P. Szilveszter és Gubik Petra alakítja ezeket a karaktereket – de mindenki más valós, akkor élt személy, cselekedeteik pedig megtörténtek egykor. Ezért is volt fontos, hogy Szöllösi Györgyöt – aki sportújságíróként alapos ismerője a kornak és Puskás életének – szakértőként bevonjuk csapatunkba, és kikérjük a véleményét, még apró részletekben is.

Ez a musical akkor Puskás életrajz, korrajz, vagy az Aranycsapat története?

Semmiképpen nem az Aranycsapat története, de természetesen ők is részesei a történetnek. Sokkal inkább nevezném Puskás életének egy közel negyedszázados szeletének, illetve ezen keresztül a hazánkban uralkodó légkör is felbukkan a világháború végétől az 1956-os forradalom kitöréséig. Egyik szereplőként megjelenik a honvédelmi miniszter Farkas Mihály – aki tulajdonképpen a Rákosi diktatúrát személyesíti meg – általa a diktatúra a sporttal, a csapat tagjaival való manipulációja is elénk tárul. Így a darab az akkori viszonyok hiteles bemutatásával történelmi korrajzként is megállja a helyét.

Ezek szerint nem csak focirajongó nézőket várnak?

Remélem ebben a darabban az lesz az érdekes, hogy aki szereti a focit, annak ez fog tetszeni benne – már csak a főhős személye és az Aranycsapat miatt is – és remélem annak is nagyon fog tetszeni, aki szereti a magyar történelmet. De még a szerelmi történetek, a krimik – hiszen ilyen szálak is vannak benne –  és a musicalek kedvelőinek is biztos vagyok, hogy élményt jelent majd az előadás.  Ez így már lássuk be nem rossz arány, hiszen ha ezeket a rajongói csoportokat összeadjuk már pár millió lelkes nézőre számíthatunk, csak Magyarországon.

A darab rendezőjeként kiket szerepeltetett a musicalben?

Szabó László producerrel együtt nagyon áldásosnak éreztük, hogy a választásnál szabad kezünk volt, így nem castingoltunk, hanem a szereposztásba mindenki meghívás útján került be. Egy olyan, általunk tökéletesnek tartott szereposztást – a színészeket az eddigi teljesítményeik alapján kiválogatva – tudtunk megvalósítani, amit megálmodtunk.
A hívásunkra mindenki igent mondott, ami szólt talán a személyemnek is, de mindenképpen szólt Puskás Ferenc iránti rajongásuknak, tiszteletüknek.
Példaként mondom, hogy az anyát alakító Náray Erika már akkor igent mondott a hívásomra, amikor még nem is tudta, hogy mekkora lesz a szerepe. Úgy fogalmazott egy Puskásról szóló darabban akkor is szívesen eljátssza a futballista anyját, ha a szerepe csak egy mondat, annyira megtiszteltetésnek érzi a felkérést.

Az első előadást a Hősök-terére tervezték, de a pandémia miatt az Erkel Színházban lesz augusztus 20-án két előadásban az előbemutató. Lehet tudni valamit a folytatásról?

Ha az egészségügyi helyzet megengedi, nyilván sokszor, különböző helyeken fogjuk majd előadni a musicalt. Szeretnénk majd nagy stadionokban – akár hazánk minden stadionjában – is színre vinni, hiszen mi lenne megfelelőbb játszóhelye egy Puskás Ferencről szóló darabnak, mint az a miliő, ami a kiváló futballista sikereinek helyszíne volt.

Tölgyesi Tibor
fotó: Várady Nikolett