A Magyar Állami Operaház A Francia Múzsa Szezonja című tematikus évada nem telhet el az egyik legjelentősebb francia színműíró, Molière életművének érintése nélkül. Utolsó vígjátékából Vajda János zeneszerző írt új operát, Bulgakov Molière-ről szóló darabjából is kölcsönözve elemeket. A képzelt beteg, avagy őfelsége komédiása a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál részeként, de annak időtartamán kívül, 2020. október 30-án látható először az Eiffel Műhelyházban.

A Mario és a varázsló (1988), a Leonce és Léna (1999) és a Karnyóné (2007) után A képzelt beteg, avagy őfelsége komédiása Vajda János (1949) Erkel- és Kossuth-díjas zeneszerző negyedik operája, amit az Opera mutat be. Korábbi elképzelése szerint a Bulgakov-művet zenésítette volna meg, végül azonban alkotótársaival, Várady Szabolcs szövegíróval és Mátrai Diána Eszter dramaturggal a két színdarab kombinációja mellett döntöttek. A zeneszerző így vall bemutatásra váró alkotásáról: „Ez az első operám, amely saját ötletet vett alapul. Az eredeti elképzelésem a Bulgakov-darab megkomponálása volt, amely Molière életéről szól, s amelynek a hátterében zajlik A képzelt beteg című darab. A helyzet nálam megfordult: előttünk zajlik a Molière-vígjáték; a francia szerző élete, küzdelmei a hatalommal a háttérben húzódnak meg. Hogy mi az oka e tükrözésnek? Úgy éreztem, Molière művéhez találtam meg azt a zenei megfelelőt, melynek az egész operámon végig kell húzódnia.” A hangsúly tehát Molière komédiájára került, amit szinte teljes egészében megzenésített a komponista. Bulgakov művéből XIV. Lajos francia király és Molière párbeszédei kerültek az operalibrettóba, elő-, köz- és utójátékokként. A zeneszerző munkájához Ariane Mnouchkine francia rendező 1978-as Molière című filmje adott további ihletet.

A francia színműíró máig népszerű darabjában „a legértelmetlenebb szenvedélyt neveti ki, ami az emberek lelkében él: a halálfélelmet és a szánalmas hipochondriát” – fogalmaz Bulgakov. A régi történet aktualitását Vajda János szerint a Bulgakov-darabból beemelt elem, XIV. Lajos és Molière személyes kapcsolata adja. Az alkotóművész viszonya a hatalomhoz örök téma – és örök konfliktus is –, amely a komédia mellett sötétebb zenei árnyalatok megjelenítésére is lehetőséget teremt. Legtöbb művéhez hasonlóan Vajda János most is az ezredforduló újtonális nyelvezetét, különféle poszt- és neostílusokat követ. Megjelenik ugyan egy „kvázi-barokk” stílusréteg is, de a burkolt idézetek sok esetben későbbi korokat idéznek.

Az Eiffel Műhelyház Bánffy Miklós termében bemutatkozó mű már-már kamaraopera. Mindössze nyolc szereplőt és viszonylag kicsi, szinte mozarti zenekart vonultat fel. Szabó Máté rendezése, Cseh Renátó díszletei, Füzér Anni jelmezei és Bodor Johanna koreográfiája igazi operai csemegét ígérnek. A mű címében is megjelenő kettős szerepet, vagyis Argant és Molière-t Hábetler András kelti életre, partnerei a színpadon Wiedemann Bernadett, Horti Lilla, Hanczár György, Bátori Éva, Rácz István és Biri Gergely lesznek. A keretjátékban feltűnő XIV. Lajos prózai szerepét a rendező felkérésére Ókovács Szilveszter alakítja. A Magyar Állami Operaház Zenekarát Kovács János vezényli. Az ősbemutatót a tervek szerint 2020. október 24-én láthatta volna a közönség a régió legjelentősebb kortárs művészeti eseménysorozata, a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál keretében, ám ebben a rendkívüli, változásokkal teli évben a premierre új időpontban kerülhet sor. A mű 2020. október 30-án a CAFé Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál részeként tekinthető meg az Eiffel Műhelyházban a CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivállal együttműködésben, a majd ezt követően még további egy alkalommal, október 31-én szerepel az Opera idei évadának repertoárján.