A bürokrácia hatalma

Tulajdonképpen nem egészen egy év eseményeit foglalja össze a könyv, de ebben az évben nagyon sok tekintetben jelentős fordulatot vett Magyarország – s benne a magyarországi zsidóság – sorsa. Hűtlenség és segítőkészség, megalkuvás és bátor kiállás egyaránt feltűnik ennek a könyvnek a lapjain, s az pedig már szinte filozofikus kérdés történhetett-e volna minden másképpen, más hozzáállással és mentalitással lehetett volna más irányt szabni a történelem menetének?

Egy államhatalmat a külső támadásoktól a hadserege védi meg, a belső rendet a rendőrsége tartja fenn, de a működéséhez alapvető követelményeket – s ez így van már az ókortól napjainkig – a megfelelően képzett hivatalnoki kar, a közigazgatás szakértelme és lojalitása biztosítja. A magyar közigazgatás a II. világháború idején a német megszállás alatt is gördülékenyen végezte a dolgát. Ez a tanulmánykötet azt vizsgálja, hogy ebben az, hogy adott esetben a magyar államapparátus tagjai – a legegyszerűbb beosztott tisztviselőtől a legfelsőbb szintekig – mennyire segítették vagy hátráltatták egy idegen állam beavatkozásának hatékonyságát, mennyire vettek részt – sok esetben személyekre is lebontva – a magyarországi holokauszt sikerességében.
A katona esküt tesz, hogy akár élete önfeláldozása árán is végrehajtja a kapott parancsot, minden körülmények között teljesíti, amit a felettesei kérnek tőle. A hivatalnokok is tesznek esküt, de ez a könyv azt taglalja, mennyire tehették volna meg, hogy akadályozzák egy külföldi hatalom – a német III. Birodalom – zsidósággal szembeni fellépésének megvalósulását, tehettek-e volna bármit is, amivel csökkentik ennek a népirtásnak az eredményességét.
Egy szándék megvalósulásához több tényező szükségeltetik. Kell egy erős akarat, kell egy megfelelő mozgástér, de emellett kell még, hogy valaki kihasználja az idő és helyzet adta lehetőségeket. Magyarországon sok esetben már az akarat is hiányzott a hivatalnokokból, egyrészt azért, mert arra nevelték őket, hogy a kapott parancsokat – bárhonnan is jöjjenek – legjobb tudásuk szerint hajtsák végre, másrészt azért, mert köztük azért szép számmal voltak olyan németbarát felfogású emberek, akik ha nem is voltak vérszomjas antiszemiták, de látensen fellelhető volt bennük némi zsidóellenesség.
Sokszor felmerült az a vád, hogy a magyarországi zsidóság elhurcolása – ami elsősorban a vidéki népességet sújtotta –nem valósulhatott volna meg, ha a magyar hivatalnokok, rendőrök, államapparátusi dolgozók, nem lettek volna annyira együttműködőek és szervilisek. Azonban az is bizonyosságot nyert – s erről olvashatunk is a könyvben – hogy ez nem csak magyar sajátosság volt, a hollandok, csehek, lengyelek legalább annyira készségesek voltak ezen a területen. Méltatlan és téves tehát az a vélekedés, hogy mi magyarok voltunk csak azok, akik mindenben kiszolgáltuk a megszálló német hatóságokat.
A kötetből nagyon sok érdekességet olvashatunk az 1944-es német megszállás következményeiről, a kollaboráció lélektanáról és megvalósulásáról, az emberi jellemek változásáról. Voltak, akik szilárdan állhatatosan kitartottak elveik mellett, s voltak, akik engedve a nyomásnak behódoltak és megalkuvókká váltak. De nehéz pálcát törni bárkik felett, akik egy nehéz korszakban nem voltak képesek szilárdan megállni, s egy olyan korban kellett élniük, amikor addigi felépült világuk alapjaiban rendült meg, majd később összeomolva mindent maga alá temetett. A könyv a történéseket nem csak a háború idején, de az azt követő számonkérések időszakában is követi, így megvalósul, teljessé válik – a megszállás okozta kezdet, a háború utolsó szakaszában zajló államapparátusi tevékenység, majd a vesztes háború utáni megtorlás – a témaválasztás szempontjából legfontosabb áttekintendő időszakok feldolgozása.
Tölgyesi Tibor

Veszprémy László Bernát
Gyilkos irodák

Jaffa Kiadó 2019
Ára: 3490 Ft