Nemzetstratégiai Kutatóintézet által a budapesti Várkert Bazárból 2015 májusában elindított Boldogasszony kiállítás-sorozat bebarangolta Kárpátalját, Erdélyt és Székelyföldet, Felvidéket és Délvidéket, megcsodálhatták Bécsben, Krakkóban és Czestochowában, bejárta az anyaországot és gyönyörködhettek benne Rómában, de Brüsszelben is. Miután a kortárs magyar művészet ábrázolásában megjelenő Magyarok Nagyasszonya beteljesítette nemes küldetését, azaz – művészi, lelki és szellemi kapocsként – összekötötte a Kárpát-medencében és a diaszpórában szétszórt nemzettársainkat, advent utolsó hetében végső állomásához érkezik.

A magyar népet a keresztény hit tette nemzetté, és emellett csodálatos örökséget teremtett ezeréves Kárpát-medencei történelmünk során. Ezt a kapcsolatot tette még erősebbé Szent István királyunk, amikor országát és nemzetét a Szűzanya oltalma alá helyezte, Magyarország így lett Mária országa, akinek palástja védi nemzetünket. Elődeink az ő nevével az ajkukon harcoltak a keresztény Európa védelmében, szülők fejezték ki tiszteletüket, amikor Máriának nevezték el lánygyermekeiket. Ezt a tiszteletet tovább erősíti az a számos település név is, amelyet Székelyföldtől Burgenlandig, a Vajdaságtól Felvidékig róla neveztek el.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet vándorkiállítása a Kárpát-medence és a diaszpóra 55 kortárs magyar művészének Szűz Máriáról készített alkotását gyűjtötte egybe, majd a Kárpát-medence és Európa 42 településén egy-egy Mária ünnep köré szerveződve mutatta be. Ez a kiállítás egyben egy zarándokút is volt, ami erősítette nemzettudatunkat és hitbéli összetartozásunkat. Egy nemzet, egy hit, egy ország és mindez Mária oltalma alatt. A Boldogasszony átszövi nemzetünk életét, jelenét, múltját és jövőjét. Néhány évvel ezelőtt Csíksomlyó és Mariazell között kialakították a Mária utat, ami keletről nyugati irányba haladva az ország szívében keresztezi, az észak-déli Czestochowától Medjugorjeig tartó Mária zarándokutat, ez a két út egy hatalmas keresztet rajzol a Kárpát-medencére. A Boldogasszony kiállítás sorozat, ezt a keresztet szimbolikusan a vállára vette, átszőtte és átölelte nemzetünket, majd 2019. december 18-án a Szentkorona elé járult és vált az összetartozás szimbólumává.

A megnyitó ünnepségen Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere kiemelte: Szent István a Mária-kultuszt nagyon korán, és nagyon hatásosan teremtette meg Magyarországon. A hagyomány szerint az államalapító közeli halálát érezve felajánlotta önmagát és a királyságot Szűz Máriának, aki így Magyarország patrónusa lett – idézte fel a miniszter, aki szerint a Mária-kultusz a Szent Korona-kultusszal együtt mélyen beivódott a magyarság lelkébe, és támaszává vált az évszázadok alatt.

A kiállítás alkotásai személyes hitvallások – hangsúlyozta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke, aki úgy fogalmazott: a magyarság számára Szűz Mária nem csupán Jézus édesanyja, hanem a nemzet védelmezője is, immáron ezer éve.

A rendezvényen Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke elmondta: a vándorkiállítás 70 ezer kilométeres utat, valódi zarándoklatot tett meg 2015 óta.

Szűz Mária és kultusza összeköti a nemzetet, áthatja a magyarság múltját, jelenét és jövőjét – tette hozzá Szász Jenő az ünnepségen, ahol beszédet mondott Fazakas Zoltán Márton csornai premontrei apát is.

Az ünnepségen fellépett Petrás Mária Prima Primissima díjas népdalénekes és Kiss Krisztián kobzosművész, valamint a székelyudvarhelyi Vox Gimiensis gyermekkórus.

Horváth Erika