107 év lappangás után előkerült kubista remekmű, Dénes Valéria Bruges-t, a belga kisvárost ábrázoló monumentális festménye nemcsak a Virág Judit Galéria tavaszi aukciójának szenzációja, hanem a magyar művészettörténet felbecsülhetetlen értékű nyeresége is.

Kevesen ismerik azt a tényt, hogy Dénes Valéria a 38 évesen elhunyt zseni – akinek az életművéből alig több, mint egy tucat festményt ismerünk – a 20. század első felének legdrágább magyar festőnője. Ha nagy ritkán felbukkannak művei a műkereskedelemben, azok 30-50 millió forint közötti összegért találnak gazdára. A 107 év lappangás után előkerült, Bruges-t, a belga kisvárost ábrázoló monumentális festmény minden kétséget kizáróan az életmű legkiemelkedőbb darabja. A szakértők véleménye szerint talán évtizedenként egyszer bukkanhat elő az ismeretlenségből a magyar festészetet gazdagító, hasonló kaliberű remekmű. A csúcsdarab, amely felvillantja a torzóban maradt életmű elementáris erejét a fauvizmus és a kubizmus szintéziseként jött létre.  A felülnézetből megfestett mű, amely egyúttal a legnagyobb magyar kubista képnek tekinthető, átírja az eddigi ismereteinket a magyar kubizmusról. 1914-ben a Nemzeti Szalonban Dénes Valéria 77 képet állított ki. Az első világháború kitörése után a házaspár – a férje Galimberti Sándor szintén kiemelkedő festő – menekülni kényszerült Franciaországból, párizsi műtermükben maradt képeiket a francia rendőrség lefoglalta. Az 1915-ben tragikus körülmények között elhunyt házaspár életművének megmaradt darabjai unokanővéréhez, a MA és a Nyugat holdudvarához tartozó Dénes Zsófiához kerültek, közülük 1944-ben 28 mű bombázások áldozatául esett. A most felbukkant remekmű fájdalmasan rávilágít arra, hogy a javarészében megsemmisült életmű a magyar festészet egyik legsúlyosabb vesztessége.

A Virág Judit Galéria tavaszi aukcióján két gyűjtemény ritkaságaira is licitálhatnak a résztvevők. Egy világszerte ismert bécsi gyűjtő kollekciója mellett olyan gyűjtemény is bemutatkozik, amelynek tulajdonosa elismert fotósként volt jelen a művészeti életben, így a birtokába került műveket legtöbbször maguktól az alkotóktól – például Kassák Lajostól és Országh Lilitől – kapta. 

Az aukció egyik kiemelkedő tétele Scheiber Hugó Stadion című nagyméretű olajképe, amelyen a lüktető nagyvárosi lét expresszív ecsetvonásokkal jelenik meg. Kádár Béla 1926-ban készült impozáns méretű festménye is igazi ritkaság, ugyanis alig ismerünk olyan nagyméretű olajképet, amelyen a Bauhaus és a konstruktivizmus hatása ennyire erősen dominálna. Az 1930-as évekből, Vaszary legdekoratívabb korszakából származó nagyméretű, életörömtől duzzadó virágcsendélet az aukció egyik legimpozánsabb festménye. Gulácsy 1905-ben készült Várakozás című grandiózus méretű képét a 17-18. század németalföldi festészet inspirálta. A sztárképek mellet az érdeklődők Koszta József, Fényes Adolf, Ziffer Sándor, Márffy Ödön és Mednyánszky László kiemelkedő alkotásaira is licitálhatnak.

A tavaszi aukció kiállítását május 2. és 14.  között lehet megtekinteni a Virág Judit Galériában. Az árverést május 15-én a Budapest Kongresszusi Központban rendezik.